Kevés élőlény bosszantja annyira az embert, mint a szúnyog. Nemcsak kellemetlenek, de veszélyes betegségek hordozói is: a dengue-, a sárgaláz, a Zika- vagy a malária évente emberek millióit betegíti meg. Érthető tehát a gondolat: jobb lenne, ha egyáltalán nem léteznének? Erre kereste a választ a Telex.
Veszélyes kártevők
Több mint 3500 szúnyogfaj ismert, közülük mintegy 200 támad rendszeresen emberre. Az egyiptomi csípőszúnyog különösen hírhedt, hiszen kizárólag embereket csíp, és több súlyos betegség első számú terjesztője. Egyes kutatók szerint e faj eltűnése semmiféle ökológiai veszteséget nem jelentene, csak a járványok visszaszorulását.
Fontosak vagy sem?
Más szúnyogfajok azonban fontos részei az ökoszisztémának. Az arktiszi tundrán például madarak és halak millióinak jelentenek táplálékot, eltűnésük lavinaszerű változásokat okozhatna a táplálékláncban. Ugyanakkor a legtöbb állat képes lenne más zsákmányhoz alkalmazkodni, így valószínűleg nem omolna össze a természet rendje.
Erkölcsi dilemmák
A tudósok már dolgoznak olyan módszereken, amelyek visszaszoríthatják a populációkat – például genetikai úton több hímet hoznak létre, ami idővel a faj összeomlásához vezet. A kérdés azonban nem csak tudományos: erkölcsi dilemmát is jelent, hiszen egy teljes faj szándékos eltüntetése visszafordíthatatlan lépés.
Megéri kiirtani?
A szakértők egy része szerint bizonyos szúnyogfajok felszámolása több haszonnal járna, mint kockázattal. Mások viszont figyelmeztetnek: még mindig keveset tudunk a természet bonyolult összefüggéseiről. Abban azonban sokan egyetértenek, hogy az egyiptomi csípőszúnyog eltűnése az emberiség számára óriási megkönnyebbülést jelentene – kevesebb fertőzést, kevesebb halálesetet, egészségesebb közösségeket.
Korábban megírtuk, hogy egyre kevésbé hatékony a kémiai szúnyoggyérítés, egyre több városban osztogatnak szúnyogirtó tablettákat, Hawaii-ra viszont többmillió szúnyogot eresztettek rá.
