A hódokat kétszáz éve még rendszeresen vadászták Európa-szerte, ami majdnem a kihalásukhoz vezetett. A 19-20. századra már csak néhány ezren maradtak, mikor védetté nyilvánították őket, majd a visszatelepítések egyik legsikeresebb fajaként ma már milliónyi példány él a kontinensen. Magyarországon már 12-13 ezer hód próbál ismét együtt élni az emberrel, ami nem mindig konfliktusmentes szomszédságot jelent.
Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa fiával, Kriska Ferenccel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves hallgatójával közösen készítettek egy szórakoztató, ismeretterjesztő dokumentumfilmet az állatokról.
Az alkotás testközelből mutatja be a hódok titokzatos életét, melyben a Rákospalotai-láp példáján keresztül láthatjuk, hogyan járulhatnak hozzá ezek az „ökoszisztéma-mérnökök” az élhetőbb városi lakókörnyezet kialakításához még a sűrűn beépített területek környezetében is.
Az NKFI (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) Mecenatúra pályázatának támogatásával már több mint egy éve dolgozunk egy filmsorozaton „Folyóvízi ökológia” munkacímmel. Ennek első része az „Ezerarcú víz – Hegyvidéki vízgyűjtő” már meg is jelent. A filmet nemrég tettük közzé, de már így is 32 ezer megtekintésnél jár
– mondta el a Sokszínű Vidéknek Kriska György.
A tavalyi évünk jórészt filmforgatásokkal telt, ezért óriási mennyiségű anyagunk gyűlt össze vizes témákban. Ezen belül is kiemelkedő volt a hódokkal kapcsolatos felvételek minősége és mennyisége. Emiatt, másrészt a téma fontossága miatt is úgy döntöttünk, hogy nem csak egy jelenetben, hanem egy önálló ismeretterjesztő dokumentumfilmben foglaljuk össze a hódokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A biológus elmondta, hogy filmjük új szemszögből mutatja be a gyakran kártékonynak tartott hódot, és rávilágít arra, hogy a nagytestű rágcsáló tevékenysége kulcsszerepet játszhat a vízmegtartásban, a vizes élőhelyek megőrzésében és a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
A hódok kártétele arra vezethető vissza, hogy nem adunk teret a megélhetésükre. Az ember teljesen beszűkítette a folyókat és patakokat kísérő ártereket és galériaerdőket, hogy minél több megművelhető területre tegyen szert. Ám ezek a klímaválságban agrársivataggá lettek, amiket a hód tehet újra termővé, ha hagyják
– tudtuk meg Kriska Györgytől.
A film producere szerint az alkotásuk legfontosabb üzenete annak tudatosítása, hogy mi emberek és a hódok egymásra vagyunk utalva. Vizes élőhelyeinket a hódok menthetik meg, vele termőföldjeinket, életünket. Viszont ehhez csak mi adhatunk helyet számukra az általunk leuralt világban.
A filmből olyan meglepő dolgok is kiderülnek, hogy miért hasonló az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep és a Csömöri-patak hódmocsarának biológiai víztisztítása vagy miként menthetik meg a szorgos szőrmókok patakjainkat a kiszáradástól.
Lenyűgöző volt látni, hogy a helyben illetékes vízgazdálkodási társulat által 2022-ben szétszedett hódtorlaszok, hódgátak után hogyan száradt ki, tűnt el a tőzegláp a teljes élővilágával együtt, majd 2025-re milyen virágzó vizes élőhelyé vált ismét, miután a hódok visszatértek és újra „felépítették” a lápvidéket.
Írtunk arról is, hogy Istenmezején már a gyümölcsfákat is lopkodják a hódok, de itt a megoldás: így élhet együtt békében az ember és a hód. És videón, ahogy a szentendrei hajókikötőnél faragott fát egy hód.
