Folyóink egyik csodaszép eseménye a kérészek, a tiszavirágok és a dunavirágok rajzása. E különleges életmódot folytató rovarokra azonban nagy veszélyt jelentenek a hidak, melyek kettős optikai hatáson alapuló ökológiai csapdát képeznek. A fények ugyanis már messziről odavonzzák a kérészeket. A hídon pedig az aszfaltút úgynevezett poláros jele leszállásra és petézésre készteti a rovarokat, olyan hatást keltve, mintha az vízfelszín volna.
A világon elsőként 2019 tavaszán a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon épült ki egy spektrálisan optimalizált kérészvédő fénysorompó, amely képes megakadályozni a védett dunavirág tömeges pusztulását a szárazföldön.
Azóta már a rajzások közelében található legtöbb hidat felszerelték ilyen eszközzel, de sajnos a tavalyi évben a Megyeri híd még halálos csapdát jelentett a kérészek számára.
Ahogy arról beszámoltunk, Ujvári Zsolt természetfotós osztotta meg oldalán a dunavirágzásról készült látványos képeit. Az egyiken azonban jól látni, hogy a kérészek a Megyeri hídon halnak meg és a petiéik is a betonfelületen maradnak.
Most azonban jó hír érkezett az ügyben, amit Kriska György, az ELTE Biológiai Intézetének docense osztott meg közösségi oldalán.
A biológus arról számolt be posztjában, hogy a Magyar Közút szervezésében március 19-én, csütörtökön lezajlott az első helyszíni, szakértői szemle, ami a Megyeri híd kérészvédő fénysorompójának megvalósítását készíti elő, így a nyári rajzásra már ez a híd is védett lesz.
Kriska Győrgy arról is részletesen írt, hogy a dunavirág lárvákkal benépesített mederrészek segítik a vízbázisok jó ökológiai állapotának megőrzését, többek között ezért is fontos a kérészvédő eszköz felszerelése a Megyeri hídra.
Beszámoltunk arról is, hogy dunavirágzás volt a Maros-folyón és lekörözte a világot a dunavirágok násztánca. De készültek lenyűgöző fotók a hóban élő téli rovarokról is.
