A Balaton nyílt vizében az elmúlt hetekben számottevően emelkedett a lebegő algák biomasszája, ugyanakkor az ezt jellemző a-klorofill koncentráció a tó teljes területén továbbra is a WHO által fürdővízre megadott 75 µg/l-es egészségügyi határértéke alatt marad
– írta Facebook posztjában a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
A július 28-án közzétett információk szerint a legmagasabb értékeket a nyugati medencékben észlelték (50-52 µg/l), míg kelet felé haladva az algabiomassza fokozatosan csökkent (26–30 µg/l).
A kutatók azt közölték, hogy az algaegyüttes összetétele változott az előző mintavételhez képest: a fonalas cianobaktériumok váltak a leggyakoribb algacsoporttá valamennyi vizsgált medencében.
A domináns nemzetségek között továbbra is megtalálható az Aphanizomenon, a Planktothrix és a Cuspidothrix, ugyanakkor egyre gyakoribbá válik a Raphidiopsis is. A fecskemoszatok (Ceratium hirundinella és Ceratium furcoides) mennyisége a tó hossztengelye mentén nyugat felé fokozatosan emelkedett, így a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a fonalas cianobaktériumok mellett továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be az algaközösségben
– fogalmaztak.
Bár a fonalas cianobaktériumok jelenléte a tó teljes hosszában egyértelműen fokozódott, mennyiségük továbbra sem éri el az egészségügyi kockázatot jelentő szintet.
A jelenlegi vizsgálatok alapján a Balaton algaviszonyai elfogadhatónak tekinthetők, ugyanakkor a nyugati medencékben megfigyelhető biomassza-növekedés miatt a tó állapotának folyamatos nyomon követése indokolt.
A Balatonon korábban többször beindult az algavirágzás, ami olykor nem kis riadalmat okozott a fürdőzők körében. 2023 nyarán arról írtunk, hogy jócskán megnőtt a fonalas kékalgák és a fecskemoszatok aránya a Balatonban. Egy évvel korábban viszont szinte teljesen eltűntek az algák a Balatonból.
