Ha marad a szárazság, reális veszélye van annak, hogy a Berettyó és a Sebes-Körös egyes szakaszai időszakosan kiszáradjanak. Ehhez több kedvezőtlen körülménynek egyszerre kell fennállnia, de a veszély már nem csupán elméleti, írta Cívishír, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) nyilatkozatára hivatkozva.
A folyó állapota július 18-i ottjártunkkor Körösszakálnál szabad szemmel is riasztó volt. A meder nagy része szárazon állt, a víz csak annak kisebb részét töltötte ki, a kiszáradt szakaszon pedig autók keréknyomai látszottak. A helyiek közül többen azt mondták, ilyen alacsony vízállásra nem emlékeznek. Attól tartanak, hogy ha marad ez a tendencia, néhány év múlva a folyó egyes részei víz nélkül maradhatnak
– vázolták fel a jelenlegi helyzetet.
Megdőlt a legkisebb vízállás
A TIVIZIG Határmenti Sebes-Körös állomásán július 18-án reggel 7 órakor mínusz 36 centimétert mértek. Az addigi legalacsonyabbként nyilvántartott vízállás mínusz 42 centiméter volt. Az igazgatóság szerint a rekord ebben az időszakban megdőlt: a Cívishírnek megküldött adatsorban július 11-én mínusz 44 centiméter szerepel. A különbség az előző évhez képest is jelentős. A 2025. júliusi havi átlag mínusz 9, az augusztusi mínusz 10 centiméter volt; 2026 júliusának a válaszadásig számított átlaga viszont már mínusz 38 centiméterre süllyedt.
A Berettyón július 18-án Kismarjánál plusz 34, Pocsajnál mínusz 49, Berettyóújfalunál mínusz 120 centimétert mutatott a vízmérce. Ezek az értékek még nem döntötték meg a korábbi rekordokat, de megközelítették azokat.
Egyre kisebb a tartalék
A TIVIZIG szerint a rendkívüli kis víz egyik fő oka a 2022 óta tartó aszály. Idén tavasszal sem érkezett számottevő csapadék sem a magyarországi területre, sem a romániai vízgyűjtőkre. Az elmúlt teleken ráadásul a szokásosnál jóval kevesebb hó gyűlt össze a hegyekben. Így tavasszal az olvadásból sem jött érdemi utánpótlás, és elmaradtak azok az árhullámok is, amelyek korábban több vizet hoztak a folyókba.
A határ közelében lévő tározók valamennyire ki tudják egyenlíteni a vízjárást: a korábban visszatartott vizet fokozatosan engedik tovább Magyarország felé. Csakhogy ha a vízgyűjtőn sincs eső, és nincs mit betárazni, a román fél sem tud több vizet átadni.
A teljes kiszáradáshoz több dolognak egyszerre kellene bekövetkeznie
Hosszan tartó csapadékhiány esetén akár a Berettyó forrása is elapadhat; 2025-ben ez néhány napra már megtörtént. Emellett ki kellene ürülnie a romániai berettyószéplaki tározónak is. Hogy ez mennyire fontos, azt a tavaly augusztusi adatok jól mutatják: a tározó másodpercenként mintegy 400 literes, viszonylag stabil vízhozamot biztosított a magyarországi szakaszon, miközben fölötte csak 3-4 liter folyt másodpercenként.
A kevés víz nemcsak látványos – többféle bajt is okozhat
A sekélyebb folyó gyorsabban felmelegszik, könnyebben elszaporodnak benne az algák, közben pedig csökken a víz oxigéntartalma. Ezt a halak és más vízi élőlények is megsínylik. A kisebb vízfelület a folyó közvetlen környezetére is hat: csökkenhet a levegő páratartalma, és ha a folyó szintje a talajvíz alá kerül, maga is tovább apaszthatja a környék talajvizét.
A mezőgazdasági vízigényeket sem lehet korlátlanul kielégíteni. Csak addig adható víz öntözésre és más mezőgazdasági célokra, amíg elegendő marad a mederben, és nem kerül veszélybe az elsőbbséget élvező vízigények kielégítése.
Mint arról beszámoltunk, erdei turistaút lett a kiszáradt patak Kismarosnál, valamint soha nem látott fotókon mutattuk be az aszály sújtotta Velencei-tó titokzatos világát.
