Az embermagasságúra is megnövő japánkeserűfű (Fallopia × bohemica) a települések bolygatott élőhelyein szaporodik el, és a patakok, csatornák mentén terjedve fertőzi a természetes élőhelyeket – írta meg a Facebook-on a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI).
A nemzeti park kísérletében négyféle módszer hatását vizsgálják, amelyek megakadályozhatják a japánkeserűfű visszatérését az első kaszálást követően.
- Geotextillel takarják le a növényt, így megakadályozzák a fotoszintézist.
- Fémrácsot helyeznek a talajra, amelyen átnövő hajtások mechanikusan károsodnak, fokozatosan gyengítve a növényt.
- Kecskékkel legeltetnek: a Dera-patak csobánkai szakaszán a kecskék előszeretettel fogyasztják a japánkeserűfű friss hajtásait.
- Gyakori kaszálással akadályozzák meg a növény újbóli megerősödését.
A japánkeserűfű visszaszorítása azonban nem ér véget a növény eltávolításával. A kezelések során felszabaduló talajfelszíneken a növényzet helyreállításáról is gondoskodni kell, például magvetéssel vagy csemeték ültetésével.
A beavatkozást az INTERREG VI-A Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló –HUSK/2302/1.2/067 azonosítószámú projekt keretében végzik el.
Megírtuk azt is, hogy invazív tölgyek veszik el az életteret az őshonos fáktól egy őrségi edőben, és kézzel irtották az Őrségben a százezres nagyságrendben elszaporodott invazív virágot. De őshonos juhokkal is gátolják az özönnövények terjedését Visegrád térségében.
