A mindennapokban a munkánk, teendőink kipipálása során igyekszünk mindent minél gyorsabban elvégezni, de van, hogy érdemes alacsonyabb sebességfokozatra kapcsolni. Kőszegre érkezve a város talán nem is enged sietni, látnivalóival, történeteivel lelassulásra, megállásra, megpihenésre csábít.
A belvárosban egymást érik a történelmi emlékek, felfedezhetjük a régi épületeket, betérhetünk egy múzeumba vagy megállhatunk egy kávéra. A közelben pedig olyan különleges helyeket is találunk, mint a régi présházairól ismert Cáki pincesor vagy a Szent Korona történetéhez kapcsolódó bunker. Egy nap alatt sok minden belefér, de Kőszeg és környéke hosszabb időre is kínál programot.
Történelmi emlékek a belvárosban
A belváros egyik legfeltűnőbb épülete a Jézus Szíve-templom. Neogótikus tornya 57 méter magas, így a város legtöbb pontjáról könnyű észrevenni. A templom építésére már 1827-ben alapítványt hoztak létre, a megvalósítás azonban csak évtizedekkel később indulhatott el. Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1892-ben kezdődtek a munkálatok, az épületet pedig 1894-ben áldották meg. A belső tere a festett üvegablakokkal és a díszítőfestéssel kifejezetten színpompás. Az 1893-ban készült Riegler-orgona is a templom értékei közé tartozik, ma hangversenyeknek is otthont ad.
A belváros gyalogosan is kényelmesen bejárható. A történelmi utcákon sétálva több olyan épülettel találkozunk, amelynek mai formája régi városfalak, egykori kapuk és évszázados városi történetek emlékét őrzi.
A Jurisics tér felé haladva feltűnik a Hősök Tornya. Az 1932-ben épült, 27 méter magas torony a korábbi Alsókapu helyére került, és az 1532-es ostrom, valamint az első világháború hőseinek állít emléket. A torony kilátóként is működik, ám felújítás miatt jelenleg nem látogatható.
Itt megnézhetjük a sikátoron végighaladva az Időszalagot, a város történelmében jelentős személyek képeivel és a róluk szóló ismertetőkkel.
A környék történetéhez tartozik a Tábornokház is, amely a városi múzeum központi épülete. Neve onnan ered, hogy a 18. századtól a lovas helyőrség és annak parancsnoka használta. Az épület múltja még ennél is régebbre nyúlik vissza: a középkori és reneszánsz részletek a város korábbi korszakait idézik.
Kőszeg történetének legismertebb fejezete az 1532-es török ostrom. Szulejmán szultán serege Bécs felé tartott, de a város falainál hosszú ellenállásba ütközött. Jurisics Miklós várkapitány kis létszámú védőserege 25 napon át tartotta magát a túlerővel szemben. A törökök végül elvonultak, Kőszeg neve pedig összefonódott a helytállás történetével. Az ostrom emlékét a városban ma is hallható délelőtt 11 órai harangszó őrzi. Ha éppen a belvárosban járunk ebben az időpontban, érdemes egy pillanatra megállni: a hang a város egyik legismertebb történelmi hagyományára emlékeztet.
A Jurisics-vár Kőszeg egyik legfontosabb látnivalója. Legrégebbi részei a 13. században épültek, az évszázadok során pedig gótikus, reneszánsz és barokk elemekkel bővült az épületegyüttes. A várban kiállítások láthatók, melyek a korai váraktól a 15. századi Kőszegen és a török ostromon át a későbbi birtokos családok történetéig vezeti végig a látogatót. Térképek, régészeti leletek és mindennapi használati tárgyak mutatják be, hogyan változott a város szerepe az évszázadok során. Aki arra kíváncsi, hogyan éltek régen, a földesúri étkezési szokásokat bemutató kiállítást és a fegyvertárat is felkeresheti. A Koronaszoba Kőszeg és a Szent Korona kapcsolatát ismerteti, az Aranyszobában pedig a Szőlő Jövésnek Könyvével találkozhatunk. Ez a különleges dokumentum 1740 óta őrzi a kőszegi szőlőhajtások rajzait, amelyeket hagyományosan Szent György napján készítenek el.
Régi présházak a gesztenyefák között
Kőszegtől rövid útra található a Cáki pincesor, ahol a 18-19. századból fennmaradt, zsúpfedeles, boronafalú présházak között sétálhatunk. Ezeket egykor szőlőfeldolgozásra és terménytárolásra használták, ma szabadtéri néprajzi gyűjteményként mutatják be a régi gazdálkodás emlékét. Ha gyaloglás helyett másképp fedeznénk fel a környéket, érdemes megnézni, közlekedik-e az adott napon a kőszegi kisvonat.
Egy bunker, amelyben a Szent Koronát őrizték
A Koronaőrző bunker a magyar történelem egyik különleges fejezetét idézi fel. A második világháború végén a Szent Koronát nyugatra menekítették, útjának egyik utolsó magyarországi állomása Kőszeg volt, mielőtt Ausztrián keresztül továbbvitték Németországba, majd az Egyesült Államokba. A korona végül 1978-ban tért vissza Magyarországra. A látogatás feltételeiről és az aktuális nyitvatartásról érdemes előre tájékozódni.
Egy napra vagy akár egy hosszú hétvégére
Kőszeg belvárosa, a Jurisics-vár és a környék különleges helyszínei kényelmesen összeállíthatók egynapos kirándulássá. Ha több időnk van, a közeli falvak, a Kőszegi-hegység kirándulóhelyei és a helyi borok további programokat kínálnak.
Egy valamit nem érdemes kihagyni Kőszegen: vásároljunk a kapualjakba, kerítések elé hokedlikre, kis asztalokra kitett háztáji portékából. De ne várjunk árusra, itt becsületkassza működik, ki van írva az ár, a pénzt az ott elhelyezett perselybe kell dobni. Ez a régi hagyomány csak az ország ezen részén elterjedt.
Korábban mutattunk 10 kihagyhatatlan Vas megyei látnivalót. és beszámoltunk arról, hogy Kőszegen fesztivállal ünneplik az Orsolyákat.
