Így lehet 2 méter magas paradicsomunk szalmabála ágyásban

A szalmabála technika egy újszerű, de egyre népszerűbb kertészeti módszer, mint ahogyan egyre többen érdeklődnek a szalmabála építészet iránt is. Ha megfelelő módon készítjük, akkor a kevesebb munka mellett bővebb terméssel büszkélkedhetünk.

Tudnivalók a szalmabála kertről

A szalmakertben az ágyásokat szalmabálából építjük.
A szalmabála ágyásba nem csupán zöldségek, hanem virágok, termény, gyógy- és fűszernövények is kerülhetnek.
Ültethetünk a bálába és a bálára is.
A megfelelő tápanyagellátás érdekében használjunk komposztot, jó minőségű kertiföldet.
A szalma készülhet bármilyen kalászosból, zabból, búzából, árpából stb.
Mitől nem esik szét a bála? A szalmabálát szorosan össze kell fogni lebomló kötöző anyaggal.

A szalmaágyás előnyei

Ha nem áll talaj a rendelkezésünkre, ha valamilyen oknál fogva nem lehet a talajt megmunkálni, ha kis területre akarjuk koncentrálni a növényeket, akkor próbálkozzunk ezzel a megoldással. Erre a megoldásra is igaz, miszerint ásás nélkül is lehet bő termésünk.

Nagyon nagy előnye a közeg tisztasága: kevés benne a kártevő, és gyommag. Miután jó hőszigetelő, és a szerves anyag bomlási folyamata hőfelszabadulással jár, kitolja a szezont, mert melegen tartja a növényeket.

A pitypangporta véleménye szerint a szalmával való ültetési módszer csalódást is okozhat, ha nincs kellő információnk, tapasztalatunk.
A friss, de még az 1 évet áztatott-korhasztott bála is inkább mint “edényzet” funkciót tölthet be, mintsem valódi termőközeget. Mind az oldalára, mind a lapjára fektetett bálával próbálkozva a siker szerény lehet, hiszen nem vagy csak nagyon nehezen alakul ki benne olyan közeg, amiben a magok kicsírázhatnak, ha pedig igen, akkor egyszerűen elhalnak.
A másik gond a kiszáradás. Még a jól tömörített bála is rengeteg levegőt tartalmaz, ez elsőre jónak tűnik, de valójában pillanatok alatt kiszárad, és az amúgy is gyengécske magfiak elpusztulnak.