Hétköznap délután van, Olaszfa főutcáján nincs forgalom, egy bácsi baktat felénk a kutyájával. Barátságosan köszön. Ez a zsákfalu előnye, nincs átutazó, ide csak az jön, akinek Olaszfán van dolga. A dimbes-dombos szűk utcák között feltűnően sok a kétablakos, hagyományos régi parasztház. Amikor felmegyünk a templomdombra, akkor lepődünk meg csak igazán, körös-körül mennyi, de mennyi itt az erdő! Zala és Vas megye határán járunk, a Vasi Hegyhát szívében.
Olaszfát nem véletlenül hasonlítják a helyi olaszok is Toszkánához
Az eldugott kis faluba, Olaszfába tényleg beleszerettek az olaszok. Már 42 házat vásároltak meg, mert úgy vélik, lankáival, erdőivel és szőlőhegyeivel olyan, mint az itáliai Toszkána, csak miniben. Európa-szerte jegyzett Kneipp Vizesháza, gyógynövénykertje, gyógynövénytúrái, irigylésre méltó összetartó közössége a Vasi Hegyhát fő büszkeségei közé tartoznak. Nemcsak a gyógynövénytúráira, hanem a helyi programokra is érdemes idelátogatni.
Pár hete a hegyen lévő kis templomukban – jórészt közösségi összefogásból – újra felállíttatták orgonájukat. Itt a pazar akusztikájú, megindítóan szép kis templomban komolyzenei koncerteket, évente egyszer pedig olasz szentmisével egybekötött olasz napot is tartanak. Két éve megalapították a Szívügyünk Olaszfa Egyesületet, amellyel olyan kezdeményezéseket igyekeznek felkarolni, amik előreviszik a falut, falujuk ismertségét.
Jelenleg 400 fő él itt, de volt, hogy 1200-an is laktak Olaszfán
1942. június 22 óta nevezik Olaszfának a települést – meséli Józsa Rita. Két kistelepülést Olaszkát és Kozmafát egyesítették ekkor.
A „Olaszka” név eredetét nem tudni biztosan, hiába kutatták, csak annyi sejthető, hogy vagy népcsoportot vagy foglalkozást jelölhetett. Annyi biztos, hogy „Olosko” már a római korban is létezett, a nyomait megtalálták.
Volt idő, amikor 1200-an is éltek Olaszfán, akkor jórészt magángazdálkodásból tartották fent magukat a családok. Egy-egy családban 8-10 tehén volt – reggelente és ebéd után együtt hajtották ki a legelőre a falubeliek az állatokat
– mondja Rita.
A földek szövetkezetesítésével a fiatalok számára megszűnt itt helyben a megélhetés, jellemzően a környező városokba költöztek, Zalaegerszegre vagy Vasvárra. A falu lélekszáma lecsökkent.
A vasfüggöny lebontása óta van kapcsolatuk Olaszországgal
Jelenleg a 258 házból (van köztük bőven romos is) 42 áll olasz tulajdonban. A folyamat 25 éve kezdődött, méghozzá úgy – teszi hozzá másik kísérőnk, Fekete Róbert, a Szívügyünk Olaszfa Egyesület vezetője – hogy egy ’56-ban Olaszfáról elkerült és Padovában letelepedett férfi a családjával 1994-ben visszalátogatott a szülőfalujába. A családnak olyannyira megtetszett a táj, hogy megvásárolták az első házat.
Aztán Padovában elkezdtek mesélni arról, hogy mennyire szép és békés errefelé a táj, milyen friss a levegő. Először a barátok és ismerősök jöttek látogatóba, ők is vettek egy házat, vitték tovább a falu jó hírét. Általában húsvéttól szüretig fordulnak meg az olaszok a faluban, de akad, aki szinte az egész évet itt tölti.
A falubeli magyaroknak az olaszokkal először gazdasági kapcsolatuk lett. Mentek hozzájuk füvet nyírni, segítettek a házfelújításokban. Később komoly barátságok is születtek.
Mára nagyon jó viszony alakult ki a két náció között
Az egyik áttelepült olasz hölgy nagyon vallásos volt, ezért a helyiek úgy gondolták, hogy jó lenne, ha legalább egy évben egyszer anyanyelvén is részt vehetne szentmisén. Rómában tanult atyák, Perger Gyula majd Bodó Zoltán segítségével, 2011 óta minden évben olasz nyelven is tartanak egy szentmisét. Az utóbbi években az alkalom köré egy Magyar-Olasz Baráti Nap szerveződik.
Idén augusztus végén, közel félezren gyűltek össze, a programot összekötötték a templom orgonájának a megáldásával. A falu egyik évtizedek óta húzódó szívügye volt, hogy sikerüljön végre felújítani a templom orgonáját.
Az olaszfai orgona helyreállítását – síp-örökbefogadással, egyéb anyagi hozzájárulással –hathatósan segítették olasz családok is.
Érdekes, hogy az a Benz György, aki 1882-ben elkészítette az olaszfai orgonát, utána kiment Olaszországba, és sípkészítéssel kezdett el foglalkozni. Kis családi dinasztia lett belőlük Itáliában… Most pedig, ennyi idő után a háború alatt rekvirált homlokzati sípok helyreállítására indított síp-örökbefogadók egyharmada itáliai. Hát nem szép?
– teszi hozzá Fekete Róbert.
Az olasz napot évek óta komolyzenei koncert is színesíti. A szombathelyi Vivace Kamarazenekar tagjai polgári foglalkozásuk mellett szívesen zenélnek, és a falu számára már három éve ajándékoznak egy komolyzenei koncertet. Egy orosz származású, Olaszországban családot alapító énekművész nyaranta gyakran megfordul anyósa olaszfai házában, és immár évek óta együtt énekel a kamarazenekarral, ő állítja össze az olasz nyelvű szentmisék zenei anyagát is.
Az olasz napok hagyománya lett, hogy a szentmise után, kint a templomkertben eléneklik az Örömódát három nyelven: németül, magyarul és olaszul is.
A gyógyító Kneipp Vizesház
A német lelkész-természetgyógyász, Sebastian Kneipp (1821-1897) elve az volt, hogy az ember lelkét és testét egységében lehet csak gyógyítani. Öt pilléren nyugvó egészségmegőrző teóriáját a test, a lélek és a szellem harmóniája teszi egységessé. Ennek szellemében épült ki az elmúlt öt évben Olaszfán a Kneipp Vizesház, egy szőlőlugassal befuttatott, gyógynövényekkel teli kert, és egy 8km-es gyógynövényes túraútvonal.
A falu 2013-ben vágott bele a Kneipp-projektbe úgy, hogy a legelején az uniós projektben Olaszfa még nem szerepelt. Egy település visszalépett, így kerültek bele a programba. A Vasi-Hegyhát Kistérség 13 településének, 18 helyszínén alakítottak ki Kneipp természetgyógyászati módszerét népszerűsítő állomásokat. A játékosságot, kreativitást sem nélkülöző műtárgyakat többnyire valamilyen látogatottabb közterületen (faluközpont, templom mellett stb.) helyezték el.
A legalább száz éves olaszfai paraszti portán korábban egy bácsi élt
– emlékezik vissza Rita. Amikor az öregúr meghalt, akkor az önkormányzat jó érzékkel, mivel központi helyen volt, megvásárolta. Így amikor a Kneipp programba belépett a falu, nem is volt kérdés, hol rendezzék be a vizesházat.
A ház az önkormányzat tulajdonában van, de sok önkéntes munkát végeznek a helyi civilek a létesítmény fenntartásában és a vizesház programjainak lebonyolításában.
A kert éke egy élő, szabadtéri malomjátékba ültetett gyógynövénykert
A profi tervező által készített gyógynövénykertben az első tavaszi napsugár már előcsalja a virágokat, aztán, amíg nem köszönt be a fagy, mindig van olyan gyógynövény, ami épp virágzik. A szomszédban található az óvoda, ahonnan átjönnek a gyerekek, megszagolják a növényeket, ismerkednek, morzsolgatják őket, és a gyógynövénykertben foglalkozásokat is tartanak.
A vályogból épített parasztház tisztaszobájából parajdi sószoba lett
A felújításkor 2 tonna sótéglát építettek be. Itt pihenhetnek meg a vizeskúra után a látogatók, az óvodásokat pedig a téli szezonban gyakorta elhozzák játszani.
A fő attrakció mégis a ház végében kialakított, fürdők- és leöntések kipróbálására, vizes kezelésekre alkalmas helyiség, a vizes-szoba. Profitot nem termel a vizesház, nem is ez a cél, jóval inkább az oktató funkció.
A kúra lényege azon alapul, hogy a hideg víz a bőrereket összehúzza, miközben meleget von el a testtől. A bőrerek kitágulásakor ellentétes reakció lép fel, és kellemes meleg önti el a kezelt részt. A vízkezelések a bőrön keresztül az idegrendszerre is hatnak. Összhangba hozzák a szívműködést, az anyagcserét, a vérkeringést, a légzést, az immunrendszert és a mirigytevékenységet. Segítik a bőr megtisztulását, kiválasztó funkcióját és a lelki egyensúly kialakulását.
Ha valaki megismeri a Kneipp-módszert, otthon, két lavórral, vagy egy slaggal maga is elvégezheti. Amiben itt segítenek, hogy személyre szabottan megtanítják a hidroterápiás módszert. A hatásos kúra érdekében egyhónapos, mindennapi otthoni kezelést is javasolnak.
Olaszfán kezdetektől fogva nagy fantáziát láttak Kneipp módszerében.
Dr. Garda Károly, a Magyarországi Kneipp Szövetség elnökének segítségével, pár éven belül nemzetközi szintéren is ismert lett az olaszfai Kneipp Vizesház. Idén már minálunk tartották a nemzetközi Kneipp-találkozót, az I.K.A.T-ot
– meséli Józsa Rita.
Pár éve külön gyógynövénytúra útvonalat is kialakítottak
Ahol a túrázók a 2 x 4 kilométer hosszú távon a környékkel, és közben a természetben található gyógynövényekkel ismerkedhetnek.
Az útvonal erdőn, mezőn, szőlőhegyi, külterületi útjainkon halad. Padokat, útjelző táblákat, pavilonszerű kilátóhelyet építtettünk, térképet készítettünk. Egyszer egy gyógynövénytúrán 94 különféle gyógynövényt sikerült összeszedni. A legnagyobb gyógynövényes túrát mindig Kneipp születésnapjához kapcsolódóan, május 17-e környékén tartjuk
– közli Fekete Róbert.
A Kneipp-túrákat Fülöp Zoltán okleveles biokertész, a zalaegerszegi EzerJóFű Porta vezetője tartja, aki mindig nagy szakértelemmel beszél fűről és fáról. Legutóbb mintegy haatvanan vettek részt rajta, a túra végeztével pedig az összegyűjtött növényekből salátát készítettek, amit közösen fogyasztottak el.
Kiemelt kép: Szívügyünk Olaszfa Egyesület
