Virágzó vidékünk

Boda király legendáját őrzi a győrvári erdő

A népmese szerint itt süllyedt el a gőgös király a közeli mocsárban.
Korábban a témában:

Vannak helyek, amik nem csupán attól különlegesek, amit ott találunk, hanem attól is, amilyen keletkezéstörténetük van. Ilyen titokzatos helynek számít Vas és Zala megye határán, a Sárvíz patak melletti égererdőben Boda király szobra, és a gőgös uralkodó elsüllyedt várának legendája.

Borostyánnal benőtt kút a Sárvíz-patak völgyében

Riportoztam, egy helyszínre tartottunk éppen, amikor az interjúalanyom váratlanul letért a főútról. Győrvárnál lekanyarodott Hegyhátszentpéter felé, majd egy bozótos előtt megállt. Rámutatott a csalánosra, ha ezen átverekszem magam, mutat nekem valami nagyon-nagyon érdekeset. Akkor láttam először, hogy beljebb, az égerfás, láposabb, süppedős részen egy borostyánnal benőtt fura kút áll, előtt egy király szobra, ami egy elapadt forrást őriz. Ott, csalánokkal agyoncsipkedve hallottam először Boda királyról és a győrvári vár históriájáról.

8 Fotó megtekintése

Boda király legendáját őrzi a győrvári erdő

Itt, a Sárvíz hídjának közelében állt az úgynevezett “gyűrű-vár”

A helyi legenda szerint ura Boda király volt, aki gőgössége miatt várával együtt elsüllyedt a mocsárban. A monda szerint a tóban merült alá a vár, amelynek kulcsát minden szilveszter éjjel éjfélkor a Kígyókirály hozza a felszínre. Aki elveszi tőle, örökre megszabadítja Boda királyt és egykori lakhelyét az átok alól.

A fura erdei szoborcsoporton a várat egy torony jelképezi, amely alatt egy betonkút van, a kút fenekén egy hatszirmú virággal. A tornyot kígyók veszik körül, melyek már vélhetően az új urai a várnak. Előtte pedig Boda király szobrát találjuk, amely kútházként is funkcionálna, ha lenne benne forrásvíz.

A forrás közelében egy Árpád-kori vár nyomai figyelhetők meg

Az egykori győrvári Boda vár helyét ma egy kis domb jelzi, közelében annak a helynek, ahol a titokzatos szoborcsoport található.

8 Fotó megtekintése

Boda király legendáját őrzi a győrvári erdő

A történészek feltevése szerint a győrvári Árpád-kori várat a Sárvíz felé, a déli irányba lejtő terület délkeleti részén építették – talán egy őskori halomsír felhasználásával. Tőle 150 m-re nyugatra húzódik a vasvári “Római-sánc”, egy kora-középkori hosszanti védmű déli vége.

A helyi legendából igaz még az is, hogy a falu déli részén valóban létezett egy tó, ami a Sárvíz-patak és Verna-patakok szabályozásának hatására tűnt el. Ami a mai napig megmaradt: a mocsaras talaj.

A magányosan árválkodó szoborcsoportról csak annyit, hogy 1977-ben Szántó Imre, egy hegyhátszentpéteri szobrász készítette. Ő olyannyira beleszeretett Boda király legendájába, hogy a nyolcvanas évek közepén a közeli Vasváron, a Csónakázótónál is elkészített egy monumentális szobrot. Önerőből, saját anyagi forrásaiból, úgyszintén csempemozaikok felhasználásával mintázta meg a Kígyókirály második szobrát. Az alkotó aztán saját, hegyhátszentpéteri házánál egy szoborparkot is tervezett, melyben Bodavár legendáját akarta megjeleníteni, de ez már nem valósulhatott meg.

8 Fotó megtekintése

Boda király legendáját őrzi a győrvári erdő

Az elmúlt években egyébként jobb sorsa lett Boda király mesebeli nyughelyének, az égererdőst ugyanis kitisztították. Egyedül a forrásból nem fakad tiszta víz, csak sáros, iszapos patak csörgedezik lefelé.

8 Fotó megtekintése

Boda király legendáját őrzi a győrvári erdő

Címlapfotó: Pais-H. Szilvia

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.