Már a fészkük közelében tartózkodnak az idősebb rétisasok, párjukkal együtt kimagasló megfigyelő pontról pásztázzák a környéket, írja a Duna-Dráva Nemzeti Park közösségi oldala.
A kevésbé emberjárta területeket, erdőket, fasorokat részesítik előnyben, amelyeken ritkábban fordulnak elő emberek. Januárban aztán megkezdődik a nászrepülés, februárban pedig már költésbe is kezdhetnek. A rétisas fészekalj 1-3 tojásból áll, melyeken a madarak kitartóan kotlanak a hideg, havas időszakokban is.
Fontos ilyenkor a fészkelő párok nyugalmának biztosítása, ugyanis a számukra zavaró – elsősorban emberi – tevékenységek miatt könnyen veszélybe kerülhet az azévi fészkelés. A rétisasok a költés meghiúsulása esetén már nem kezdenek pótköltésbe, a következő lehetőségük majd csak egy év múlva lesz, hívja fel a figyelmet posztjában Mórocz Attila, a DDNP munkatársa.
Az igazgatóság Duna menti területein 38 rétisas fészkelési hely ismert, melyekben összesen 50 fészket tartanak nyilván. Ezeket a területeket ilyenkor a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai fokozott figyelemmel járják, biztosítva a madarak nyugodt fészkelését.
Kiemelt kép: Wikimedia/Yathin S Krishnappa
