Mozaik

Fénycsíkot rajzoltak a csillagok a Karancs-kápolna köré

A fotó összetett technikával készült, az eredmény pedig bámulatos.

Salgótarjántól nyugatra, a Karancs hegységhez tartozó 685 méter magas Kápolna-hegyen áll a Karancs-kápolna, mely egy egykori szentély helyére épült a XX. században, ma búcsújáró hely, írja a Magyar Katolikus Lexikon.

A hagyomány szerint IV. Béla királyv agy leánya, Árpádházi Szent Margit építtette az első kápolnát. A hegy őskori lakóhely, valószínűleg megerősített állás volt, az Árpád-korban a gyepűrendszer egyik őrhelye lehetett. Helyi mondák szerint Szent László király innen üldözte a kunokat, a tatárok elől menekülő IV. Béla pedig itt pihent meg rövid időre. A török időkben végvári harcok színhelye volt.

Egyszerre sikerült lefotózni Salgótarjánból a Vénuszt, a Holdat és a Jupitert
Ritka égi jelenséget örökített meg Komka Péter, az MTI fotósa január utolsó napjára virradóan Salgótarján határában.

A 19. sz. végén már csak a körülbelül méteres falai és az apszis diadalíve álltak a régi kápolnának, amikor helyi, népi kezdeményezésre felújították. Az új kápolna hajójának tengelye 90 fokkal tér el az ősitől. Az átépítésnél az ősi apszist sértetlenül megőrizték, mert a helyi hagyomány szerint azt az angyalok hozták a hegyre. Az 1920-as évektől felújultak a kápolnához vezetett zarándoklatok.

A kápolnáról december 19-én az MTI munkatársa készített varázslatos fotót. A több, hosszú expozíciós idővel készült felvételből számítógéppel összeállított képen a Föld forgása miatt fénycsíkot rajzolnak a csillagok az északi pólus körül a Karancs-kápolna felett.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Misztikus videón bújik elő a ködfelhőből Salgó vára
Feledi Gergely nem először alkotott mesés kisfilmet a magasból.
Olvasói sztorik