Az egyik lehetséges út a birtok felfrissítésére, új funkcióval gazdagítására egy konyhakert létesítése.
Számtalan, főleg falusi, kisvárosi kertben nevelnek régóta a háziak zöldségeket, azonban az elmúlt években egyre divatosabb elfoglaltság lett ez azoknál a házaknál is, melyeknél eddig a díszkerti kialakítás volt uralkodó. A zöld eszmék terjedése, az egészséges életmód előtérbe kerülése, na meg a spórolási lehetőség sokaknál veti fel az otthoni zöldségtermesztés ideáját.
Az ötletet nem szabad elvetni helyszűke miatt, ugyanis még a legkisebb, zsebkendőnyi kertben is van lehetőség némi zöldség nevelésére – gondoljunk csak arra, hogy társasházi balkonokon is lehet érdemben termeszteni. Fontos ugyanakkor, hogy sosem oda kell megálmodni a veteményest, ahol éppen van egy kis üres, parlagi, kihasználatlan hely, hiszen a haszonnövények igényeinek teljesülniük kell.
Szinte minden zöldségféle kedveli a meleg fekvést, és a sok napsütést, így a termesztőhely a kert benapozott, huzatmentes, jó adottságú részén legyen.
Na de milyen is ez? Az ideális a szélsőségektől mentes, tehát nem köves, nem túl homokos vagy laza, és nem túl kötött, agyagos föld. A sötét színű, könnyen ásható, kézbe véve morzsolható, enyhén nyirkos, nagyobb erőbehatás nélkül is darabokra hulló föld a megfelelő. Nem szabad feladni a veteményezést gyengébb minőségű közeg esetén sem, részleges talajcserével orvosolható a probléma.
Ilyenkor a felső bő arasznyi réteget távolítsuk el, és pótoljuk friss, lehetőleg zsákos termőfölddel, ebben ugyanis nincsenek kártevők, káros mikroorganizmusok. Enyhébb esetben elegendő lehet érett komposzt, szervestrágya, vagy friss föld adagolása, csere nélkül. Mivel a kezdőknek általában elegendő első nekifutásra egy 15-20 nm-es terület, így a közeg cseréje, feljavítása sem jelent nagy kiadást.
Ügyes megoldás lehet a magvetés helyett az előnevelt palánták kiültetése, melyekkel időt és energiát lehet spórolni, ezeket választva azonban kitolódik a munka kezdete a tavasz első harmadának végére. A magvetés többféle zöldség esetében akár már a tél végén elkezdődhet az úgynevezett palántaneveléssel. Ez egy bent végezhető, igencsak kellemes elfoglaltság, különféle kisebb-nagyobb edényekbe vetve a magokat, magunk állíthatjuk elő a kiültetnivaló palántákat.
Az egyik a nevelés nehézségi foka, kezdőknek a könnyebben termeszthető fajok javasoltak, így például a paprika, a paradicsom, a bab, az uborka, a retek, vagy a salátafélék valamelyike. A másik lényegi szempont, hogy olyat neveljünk, amit szívesen fogyasztunk, a sikerélmény így lesz teljes.
Az sem mellékes, hogy a kijelölt konyhakerti terület mennyire megfelelő a kiszemelt zöldségeknek, így vetés előtt tájékozódjunk az adott faj fényigénye, talajigénye felől.
Kalkuláljuk az egyenletbe a tápanyagok és az öntözővíz árát is, és vegyük tudomásul, hogy a kisléptékű otthoni zöldségneveléssel érdemi spórolást nem fogunk tudni elérni, az igazi jutalom a saját termény élménye, és a produktív, egészséges hobbi elsajátítása.
Köszönjük az írást Megyeri Szabolcsnak, akinek további cikkei a blogjában olvashatók.
