Kertünk-Portánk

Vadvirágos mezőket álmodik a városokba a kertészmérnök

Zoltán szerint a gyermekek szemléletének formálása lehet virágosabb jövőnk kulcsa.
Korábban a témában:

Sirkó Zoltán kertészmérnök nem az átlagos főkertész típusa: ő vadvirágos réteket és természetközeli, élhetőbb köztereket vizionál – ökoágyásokkal, lepkékkel és mézillattal. Nem mellesleg harminc hektáron gazdálkodik Hódmezővásárhely mellett, a Rárós-Kéktói öblözetben, egy 3000 hektáros, szinte érintetlen élőhely közelségében.

Íme a világ legszebb virágoskertjei és vadvirágmezői
A természet ontja magából a csodákat, tavasszal és nyáron különösen bőkezű velünk.

Vadvirágos rétek pillangókkal

A hódmezővásárhelyi kertészmérnök néhány éve még Szeged főkertészeként tevékenykedett, munkája során vadvirágos ökoágyásainak köszönhetően városi körforgalmak virágoskertjei kaptak színpompás arculatot. Varjúháj, kasvirág, menta, cickafark – első hallásra inkább a pusztákról, és rétekről ismerős hangzású nevek. Ezek azok a hazánkban őshonos növények, melyek kiválóan megélnek a városi ökoágyásokban, csodaszép pillangóknak, méheknek, és más hasznos élőlényeknek nyújtanak élőhelyet.

Egy belvárosi körforgalom mutatós dísze lehet az ökoágyás – Fotó: Tóth A. Péter

Nem egyes növényeket, hanem életközösségeket telepítünk, mely hálózatok képesek alkalmazkodni az extrém időjárási körülményekhez is. Az életközösségben az időjárási körülmények függvényében mindig más fajok dominálnak egy dinamikus rendszert alkotva, melynek megfigyelése rendkívül sok tapasztalatot nyújt.

– mondta Sirkó Zoltán a Sokszínű Vidéknek.

Zoltán élő rendszerekben, ökoszisztémákban gondolkodik, nem megszokott, sablonos, bár kétségkívül gyakran látványos megoldásokban.

A vadvirágok sokszínűsége egyedülálló a maga nemében – Illusztráció – Fotó: Pixabay

A kertészmérnök munkája során az ágyásokba telepített sokféle növény nagyobb része évelő, a természetben társulásokban él. Zoltán ezeket a társulásokat igyekszik utánozni a természetközeli, szárazságtűrő növény ágyások kialakításával.

Nem egyes növényeket, hanem életközösségeket telepít, melyek élő hálózatként képesek alkalmazkodni akár a Magyarország több vidékén is egyre gyakoribbá váló, extrém időjárási körülményekhez.

A színpompás rétek hangulatát idéző városi területeken apróbb-nagyobb élőlények, ritka, hasznos rovarok ezrei, pillangók, méhek és más szervezetek egyedei is remekül érzik magukat. A biológiai sokszínűség reményében célja az emberek körében elfogadtatni, terjeszteni, és népszerűsíteni a természetvédelem és a városi kerttervezés modern fejlesztését.

Megérzik a csapadékot és a napsütést az időjós növények
A növények szavak nélkül is beszélnek. Figyeljünk jelzéseikre!
Méhek és más hasznos rovarok ezrei számára jelenthetnek remek legelőket a vársi ökoágyások – Fotó: Pixabay

A kertészmérnök a következő nemzedékek szemléletformálása szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a környezeti nevelést, ennek okosabb, átgondoltabb programjaiban látja unokáink, és Földünk reményteli, a jelenleginél “rózsásabb” jövőjét.

Az életközösségben az időjárási körülmények függvényében mindig más fajok dominálnak egy dinamikus rendszert alkotva, melynek megfigyelése rendkívül sok tapasztalatot nyújt. Úgy gondolom, ezt a biológiai sokszínűséget kiválóan lehetne kihasználni az oktatásban, például az iskolakertekben, a terjedő számú közösségi tankertben.

– vall szakmai filozófiájáról Sirkó Zoltán.

A nemesített rózsák színpompáját nehéz utolérni – Fotó: Tóth A. Péter

Élhetetlen városok?

Magyarország városainak zömében a lakótelepek és a belvárosok utcáit és tereit nagy arányban borítják burkolatok. Aszfaltból, betonból, és napjainkban leginkább térkőből képeznek hatalmas felületeket a zöldfelületet rovására, mely nagy gondot jelent a forró nyarakon.

Közismert tény, hogy egy betonozott, fátlan utca, vagy tér burkolata akár 70 Celsius fokra is felmelegszik egy júliusi napon, míg a fákkal beárnyékolt részeken legfeljebb 25-30 Celsius fok a levegő hőmérséklete.

Amikor egy kisgyerekkel sétálsz a harmincöt fokos kánikulában – a gyermek feje egy méterrel van az aszfalt felett – , akkor ő lényegében 50 fokban sétálgat… ilyen hőmérsékleten kicsapódnak a fehérjék, ami könnyen életveszélyes állapotot okoz, hősokkot kaphat a gyermek.

– mesél a riasztó tényről Sirkó Zoltán.

Ökoágyás a terelőszigeten – Fotó: Tóth A. Péter

Ezért határozta el évekkel ezelőtt a kertészmérnök, hogy megpróbálja a gyakorlatba átültetni az elméleti szaktudását, a zöld felületek okosabb, és tudatosabb létrehozásával, elterjesztésével. Zoltán által ezek a legfontosabb lépések az újfajta ágyások, és az öko-sabb szemlélet elterjesztéséhez:

  • sok kommunikáció a lakosság felé
  • jó példák bemutatása az embereknek
  • működő ágyások közelébe ismeretterjesztő anyagok elhelyezése
  • az emberek körében végzett szemléletformálás, akár érzékenyítő programokkal
Ökoágyás a villamossínek mentén – Fotó: Tóth A. Péter

Itthon nem szükséges “a csövön a lyukat feltalálnunk”, hiszen Nyugat-Európa számos országának nagyvárosaiban hasonló megoldások, jól működő ökológiai rendszerek vannak, melyekből sokat tanulhatunk. A németországi Köln belvárosában sétálva például úgy érzezheti magát az ember, mintha valóban egy környékbeli erdő ösvényein járna, széles tereit tavasszal mezőillat lengi be. A városlakók komfortérzetét örvendetesen növelik az olyan természetközeli megoldások, amilyen a rétek növényeit idéző ágyások, vagy a helyi fafajtákat előtérbe helyező közparkok kialakítása.

Napjaink közparkjaiban elterjedtebb a kevesebb, nemesített fajtával kitöltött, hagyományos virágágyás – Fotó: Szabó Bálint

Zoltán szerint Kölnhöz hasonlóan a hazai döntéshozókat is meg lehetne győzni arról, hogy a lakók hangulata mellett hosszabb távon a mindenki jobban jár az olcsóbb, és fenntartható telepítésekkel.

Ökoágyás körforgalomban – Fotó: Tóth A. Péter

Egy igazán jó gyakorlat

A közelmúltban a Sokszínű Vidék is beszámolt Hódmezővásárhely egyik mintaprojektjéről, melynek megtervezésében, és gyakorlati megoldásában oroszlánrésze volt Sirkó Zoltánnak. A csongrádi megyei jogú városban egy évek óta üresen álló területen közparkot alakítottak ki, melynek középpontjában egy jelentős méretű tó is helyet kapott, két, esztétikus híddal, játszóterekkel, lépcsőzetes fogadóterekkel, természetes napozórétekkel és virágos dombokkal. Zoltán küldetésének tekinti a környezetvédelmet.

Mindenkinek előképzettségének és képességeihez mérten igyekezetet kellene tanúsítani az őt körül vevő világ megértésére. Meggyőzni nem akarok senkit, azonban mindenki arra kérek, hasonlítsa össze egy fajgazdag virágzó rétágyás élővilágát egy, a damilos kaszák által lemulcsozott félsivatag képével, és ez alapján döntsön.

Nagyvárosaink közül Zoltánnak eddig Budapesten, Szegeden és Hódmezővásárhelyen sikerült komoly előrelépést elérnie a modern szellemiségű ökoágyásokkal.

Ökoágyás a villamossín mellett – Fotó: Tóth A. Péter

Az elhivatott kertészmérnök a kerttervezés és kertépítés mellett korszerű szakmai ismeretterjesztéssel foglalkozik. Szakmai előadásain, bemutatóin nagy érdeklődést tapasztal az ökoágyások iránt, főleg Balaton környéki és nyugat-dunántúli zöldfelülettel foglalkozó szakemberek szeretnék lakóhelyüket is vadvirágosabbá, pillangósabbá tenni.

Kiemelt kép: Sirkó Zoltán

Nyáron hűt, télen "fűt" és otthonunk látványos dísze a zöldtető
Magyarországon is egyre inkább terjednek zöldtetők és élő falak.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.