A szőlők a Frittmann borászat 60 hektár saját telepítésű hagyományos, karós és kordon művelésű szőlőültetvényein sorakoznak. Amiket pedig a képeken látunk az Irsai Olivér, cserszegi fűszeres és a kékfrankos szőlők ültetvényei, utóbbiból az ország egyik legjobb rozéborai készülnek.
Frittmann Tamástól megtudtuk, hogy az érést tekintve nagyjából három hét késésben vannak a szőlők az átlaghoz képest, de ez még a nyáron változhat. A borászat úgy becsüli, hogy augusztus végén, szeptember első hetében kezdődhet a szüret.
És mivel reduktív (oxigéntől elzárt, hűtött, irányított erjesztésű) borok készülnek, viszonylag gyorsan, egy-másfél hónapon belül már palackozzák is a friss, üde újborokat.
Alföldi borászként elsőként Frittmann János kapta meg az „Év Bortermelője” megtisztelő címet 2007-ben, amely áttörést jelentett az egész Kunsági borvidék életében, 2015 pedig az Év Pincészete díjat is elhódította a borászat.
A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, közel 28 ezer hektár. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.
Sajnos a 90-es évek borhamisítási botrányai sokat ártottak a borvidéknek, de a tisztességes borászok kemény munkájának köszönhetően újra méltó helyre kerülhetnek az itt készített borok.
Talán kevesebben tudják, hogy e borvidéknek még Pest megyében is vannak területei, többek között Csepel-szigetnek egy része is a Kunsági borvidékhez tartozik, ahogy Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu is.
Erről a területről került ki a Kunsági borvidék második és a borászok első női bajnoka: Gálné Dignisz Éva, akit 2013-ban választottak az Év Bortermelőjének.
A Kunsági borvidék nevesebb termelői még a Frittmann és a Gál pincék mellett a Font, Galántai, Lantos, Molnár, Gedeon, Birkás és a Szentpéteri borászatok.