A Magyar Országos Horgász Szövetség középtávú szakmai programot indított a kecsege mint jelenleg “nem fogható” státuszú őshonos halfaj valós állományának és élőhelyi kockázatainak felmérésére, jelölt egyedekkel történő tömeges dunai és tiszai telepítésére, írta az OTS Üzleti Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében a szövetség.
A program kitűzött célja annak bizonyítása és biztosítása, hogy a faj állománya megengedi, illetve megengedje azt, hogy ezt az egészséges, szálkamentes gasztronómiai különlegességet – szigorú méret- és darabszám-korlátozás mellett – ne csak a tenyésztett állományokból, hanem természetes vízi fogásokból is lehessen ünnepi alkalmanként biztosítani a családok asztalára.
Jelenleg Magyarországon a kecsege jogszabály alapján nem fogható halfaj, noha korábban, a kereskedelmi halászatok és az engedélyezett horgászat időszakában évről-évre bizonyítottan jelentős mennyiség került ki a hazai vizekből
– olvasható a közleményben.
A program első lépésében idén ősztől 3 éven át rendszeres kísérleti, állománynövelő telepítésekre kerül sor megfelelő nagyságú, jelölt példányok mozaikszerű, a madárkár-veszélyre is figyelemmel történő őszi-tavaszi ciklusú kihelyezésével.
Összesen 30 mázsa, jellemzően 30 cm feletti kecsegét helyeznek a folyókba 2021 őszén, illetve a kormoránok okozott kár megelőzése okán részben 2022 tavaszán. Ebből tervezetten 8000 darabot egyedi sorszámozású haljellel látnak el. A kecsegék hátúszója mögött, az izomzatba rögzített sárga színű haljelek egyik oldalán a MOHOSZ felirat, másik oldalán pedig az egyedi sorszám látható.
A telepítésekre a Duna 7, míg a Tisza 4 szakaszán kerül sor. Elsőként 2021. szeptember 25-én, a Tiszai Hal Napján 200 kiló mennyiségben, 450 darab haljellel ellátott kecsegét engedtek a Tiszába
– írták.
Amennyiben egy horgász ilyen, egyedi haljellel ellátott kecsegét fog, kérik, hogy a haljel levétele nélkül jegyezze fel annak sorszámát (lehetőleg fotóval is alátámasztva), a fogott hal testhosszát, súlyát, a vízterület nevét és víztérkódját a fogás pontos helyének megjelölésével (GPS koordináták vagy a legközelebbi település neve) és természetesen az adatok rögzítését követően azonnal, kíméletesen helyezze vissza a vízbe.
A MOHOSZ ezzel egyidejűleg várja, hogy a fogásokról készült adatokat juttassák el a szövetséghez a horgászok
– kérik tagjaikat.
Ha sikerül bizonyítani a faj megfelelő állományát, akkor – jogalkotói, szakmai felügyeleti támogatás esetén – első lépésben, legkésőbb 2025-től az éves dunai vagy tiszai területi jeggyel rendelkező horgászok évente 2 darabb, 60 centiméter feletti példányt vihetnek el majd, illetve a MOHOSZ vállalja, hogy a kifogott (engedélyezetten elvitt) mennyiség 100%-át telepítés formájában a későbbiekben is rendszeresen visszapótolja.
A MOHOSZ a program kihirdetése kapcsán azt is rögzíti, hogy ha nem sikerül a foghatóvá tétel ismertetett módon és korlátok között történő biztosítása, akkor 2024 után a horgászszervezetek az önfinanszírozott kecsegetelepítéseket beszüntetik, mert a horgászok befizetéseiből elsődlegesen a fogható halfajok telepítését és az idegenhonos halfajok egyre fontosabbá váló gyérítését kell biztosítani.
Legyen a kecsege a jövő nemzedékei számára ismét horgászati hungarikum
– zárul a közlemény.
