Virágzó vidékünk

Virágzik hazánk egyik legritkább növénye

Palcsek István Szilárd / KMNPI
Palcsek István Szilárd / KMNPI

Idén meglepően korán jelentek meg a fokozottan védett volgamenti hérics első virágai a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen.

A park honlapján közzétett tájékoztatás szerint az első virágokat január 5-én észlelték a területen. Ekkor még csupán négy sárga virágra bukkantak, amelyek az enyhe időben kibújtak a talajból. Ilyen korai virágzásra az elmúlt néhány évtizedben nem volt példa, tették hozzá.

Mint fogalmaztak, az első virágok szinte a talajfelszínen nyílnak, hidegben becsukódnak a virágok, így kevésbé fagynak el. Később nyúlik meg a virághajtásuk és teljes virágzáskor 20-30 cm -es magasságot is elérnek.

Mivel az elkövetkező napok komoly havazásokat hoztak, a virágok is hótakaró alá kerültek. Három hét elteltével, amikor a fehér lepel elolvadt, már hét virágzó tövet találtak. Tehát nemcsak a már korábban észlelt példányok vészelték át a fagyokat, hanem újak is megjelentek. Február 1-jén már 12 virágzó tövet leltek, a felméréseket pedig az elkövetkező hetekben is folytatják, növekvő gyakorisággal.

A volgamenti hérics virágzási csúcsa általában március végén, április elején következik be, tavaly április 1-jén 1688 virágzó tövet számoltak. 

Palcsek István Szilárd / KMNPI

Igazi ritkaság

A volgamenti hérics (Adonis volgensis) Magyarország legritkább és legveszélyeztetettebb növényritkaságai közé tartozik, az ország területén két állománya ismert, a legnagyobb Csorvás mellett található.

A növényt 1935-ben fedezték fel, mint a magyar flóra új tagját. Egy vasúti főmérnök figyelt fel rá, aki a vonaton utazott és szép sárga virágokat vett észre kora tavasszal Csorvás határában. A növényt elküldte Jávorka Sándor botanikusnak, aki akkor volgamenti héricsnek azonosította a fajt. Megtalálásakor még tizenöt helyen fordult elő jelenlegi élőhelyének tágabb környezetében, míg jelenleg négy kisebb termőhelye ismert nálunk.

Állományának nagyarányú csökkenését a kiszántás, vegyszeres gyomirtás és az állatgyógyászati célokat szolgáló tályoggyökér gyűjtés jelentette. 1961-ben a Hódmezővásárhely határában lévő Kútvölgy mellett is megtalálták, de onnan később kipusztult termőhelyének becserjésedése miatt.

A volgamenti hérics volt az első növényfaj Magyarországon, melyet 1971-ben még megmaradt természetes termőhelyeivel együtt védetté nyilvánítottak. Mezsgyére visszaszorult maradvány élőhelyén számos értékes és védett löszgyepfajjal együtt fordul elő, mint amilyen a kék atracél (Anchusa barrelieri), a gumós macskahere (Phlomis tuberosa), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), vagy a karcsú orbáncfű (Hypericum elegans).

A növény fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint tövenként.

Kapcsolódó
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik