2022-ben az agárkosbor érdemelte ki az Év Vadvirága címet, közölték a verseny szervezői a hivatalos Facebook-oldalon.
Mint írták, kicsivel többen, mint 3200-an adták le a szavazatukat, ebből 1400-an az agárkosborra, míg a mocsári békaliliom közel 960, a csillagőszirózsa pedig 810 szavazatot kapott.
Az agaárkosbort félszáraz gyepekben, hegyi- és homoki réteken, lápréteken gyakran igen nagy számban előforduló alacsony, mindössze 10–20 cm magas talajlakó orchidea. Hazánk legtöbb tájegységen sokfelé előfordul, középhegységeinkben még viszonylag gyakori, de Külső-Somogyban, a Tiszántúlon és Nyírség nagy részén hiányzik, vagy ritka. Latin nevét (morio=bolond) arról kapta, hogy a gyakran óriási egyedszámú állományokban mindig van néhány szokatlan megjelenésű, eltérő virágszínű (leggyakrabban a rózsaszín különböző árnyalata vagy fehér) egyed.
Megjelenése természetes, féltermészetes, hosszabb ideje bolygatatlan élőhelyekre utal. Régebben az Orchis nemzetségbe tartozott, ma a sisakoskosbor (Anacamptis) nemzetségbe sorolják.
A növény gyökérgumóit a Közel-Keleten előszeretettel használják étkezési és terápiás célokra, annak nyálkahártyavédő és ingercsökkentő hatóanyagai miatt. A gumókat kiszárítják, majd az őrleményükből a salep, török eredetű forró italt készítik, mely igen kedvelt a téli időszakban: főként orvosságként, megfázás-és torokgyulladás kezelésére alkalmazható, íze a vaníliás-fahéjas tejbegrízre emlékeztet. Az agárkosbor e célú gyűjtése és felhasználása a növény védettsége miatt ugyanakkor tilos.
Az Év vadvirága mozgalom magánkezdeményezésre indult 2010-ben, célja a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása.
