A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok – május 12., május 13., május 14. -, valamint Orbán napjának – május 25. – a közös elnevezése.
Szent Orbán, a szőlő, a szüretelők, vincellérek és kádárok védőszentje. A hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni.
A magyarországi szőlőhegyeken számos helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával, sok templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére.
Mint legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához is számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik.
Időjóslás
- Ha Orbán nevet, a szőlő sír.
- Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.
- Ha Orbán napja szép, akkor bő lesz az esztendő.
- Ha Orbán napon esik, rossz lesz a termés, az ősz is esős lesz.
- Ha ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk.
Néphagyományok
- Ezen a napon Orbánhoz fohászkodtak a jó termésért, jó idő esetén virággal és koszorúkkal kedveskedtek neki, egész nap borozgattak a szőlősgazdák.
- Rossz időben kővel dobálták, pálcával ütötték, akár meg is köpködték a szobrát.
- Néhol a kápolnát feldíszítették zöld ágakkal, virágokkal. A mise után mindenki vitt haza a szentelt növényekből, mely a villámcsapástól védte meg a házat.
- Szokás volt, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, és kergették ki a hideget.
- Esős Orbán napon a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ősszel is megteljenek borral.
- Orbánt az Ipoly mentén Urbánkának nevezték
Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.
(Pest, 1845. február-március)
