Természetvédelmi szempontból szimbolikus fajnak tekinthető, olyannyira, hogy a hazai nemzeti parkok természetvédelmi őreinek a karján lévő címerén is ez a növény látható – a címerállat, a nagykócsag körül.
Magyarországon egyébként négy-öt bennszülött faj él ilyen kis kiterjedésű területen. Hasonló növény itt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a magyarföldi husáng, de ez előfordul még a Szlovák- karszton és a Tordai-hasadékban is
– tudtuk meg dr. Kézdy Páltól, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezető-helyettesétől.
A pilisi len azonban az egész világon csak Pilisszentiván és Nagykovácsi közötti él, néhány 10 hektárnyi területen.
Az ilyen kis elterjedésű nővényeket fajokat nevezzük bennszülött vagy endemikus fajoknak.
A botanikusok szerint úgy alakulhatott ki ez a különleges és egyedüli élőhely, hogy a jégkorszakok a Kárpát-medence flórájának a jelentős részét érintették, amelyek vagy kipusztultak vagy délebbre vonultak. A peremhegységi dolomit hegyek nagyon alkalmasak voltak arra, hogy megőrizzenek fajokat. Ennek az az oka, hogy rendkívül szabdalt, változatos a domborzat, nagyon sok kis gerinc és völgy található itt. Ezek olyan menedékhelyek – szakmai szóval refúgiumok –, ahol a növények átvészelték a kedvezőtlen időszakokat
– mutatott rá a szakember arra, hogyan alakulhatott ki ez a kis növénysziget itt a Pilisben. Azokat a növényeket pedig, amelyek a jégkorszakokat átvészelve fenn tudtak itt maradni, maradványnövényeknek, reliktumoknak nevezzük.
Ezekben a kedvezőtlen időszakokban megszakadt a faj összefüggő elterjedési területe, ezért olyen kis szigetek alakultak ki, mint a pilisi len számára a Szénás-hegycsoport. Így több tízezer év alatt, az evolúció során önálló fajjá vált. A pilisi lennek fellelhetőek déli rokonai a Balkánon, melyek közül a legközelebbi az Olümposz hegység magasabb régióiban élő, egy nagyon hasonló lenfaj
– tette hozzá Kézdy Pál.
A növényt a 19-20. század egyik legnagyobb nevű botanikusa, Borbás Vince fedezte fel, aki több terület szakértője volt, és kiemelten foglalkozott a Budai hegység és a Balaton környékével is. 1897-ben mutatta be a Magyar Botanikai Társaságnak az új növényfajt, és már ekkor megmondta, hogy a legközelebbi rokona Görögországban van.
Borbás- gerincnek nevezzük azt a gerincet, ahol a legtöbb pilisi len található . Pilisszentivánon 2020-ban adtuk át a Pilisi Len Látogatóközpontot, ahol egész évben folyamatos programokkal készülünk –főleg gyerekcsoportoknak
– mondta el a nemzeti park munkatársa.
Az pedig mondanunk sem kell, hogy ennek a különleges növénycsodának az élőhelye kiemelten és fokozottan védett, csak szervezett túrán lehet látogatni, a növény májusi virágzásakor indulnak túrák.
Húsz évvel ezelőttig komoly bolygatás – motorozás, lovaglás – folyt a térségben, de egy komolyabb uniós támogatásnak köszönhetően bekerítettük a területet és megszerveztük a növény élőhelyének hatékony védelmét
– mesélte a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a pilisi len élőhelyén gondot jelentett a fekete fenyő betelepítése is, ami nem őshonos faj. A Pilisi Parkerdővel már évtizedek óta dolgoznak a feketefenyő visszaszorításán.
Jelenleg van egy folyamatban lévő pályázatunk, ami a pilisi len élőhelyének megőrzésében segít. Azért volt erre szükség, mert minden évben felmérjük az állományt, és a tapasztalok szerint jelentősen, közel a felére csökkent az egyedszám, ami most körülbelül 11 ezer virágot jelent.
Ez egy laikus számára nagy számnak tűnhet, de egy növény populációját tekintve – ráadásul úgy, hogy ennyi a teljes világállomány –, nagyon csekély. Az egyedszám könnyen elérhet egy olyan kritikus tömegetértéket, hogy az összeomlás folyamata elindulhat, a lecsökkent, beszűkült genetikai állomány pedig már nem tud a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodni. A csökkenés legvalószínűbb oka a klímaváltozás lehet.
A virágzási időszakban még a hétvégén is őrzik a természetőrök a területet. Van egy ösvény, amely keresztülvezet a növény élőhelyén, de a taposás miatt folyamatosan szélesedik. A pályázat keretében itt szeretnénk egy pallósort és korlátot építeni végig az ösvényen. Próbálunk új élőhelyeket is létrehozni a fenyő visszaszorításával. A pilisi len egy gyepi növény, de árnyékolásra is szüksége van, amit világos kőrizs telepítéssel próbálunk elősegíteni.
– részletezte Kézdy Pál.
Szerencsére már a helyi lakosság is a szívén viseli a pilisi len sorsát. Eleinte még kétkedve fogadták a természetőrök buzgóságát, a védelem korlátozásait, de ma már tevékenyen részt vesznek a növény védelmében, hiszen a felelőségünk óriási: csak rajtunk múlik, hogy megőrzünk a világ számára egy növényfajt vagy a kihalt fajok számát növeljük…
