Elmarad Mátyás király kolozsvári szülőházának tervezett felújítása, miután az épület tulajdonosaként a Művészeti és Formatervezési Egyetem elállt a korábbi megállapodástól – közölte a Maszol hírportál.
Kolozsvár legjelentősebb műemléképületének felújítását a romániai fejlesztési minisztérium vállalta, a tervet 2021 áprilisában jelentették be. Cseke Attila tárcavezető szerint ez nem valósulhat meg, mert a felsőoktatási intézmény visszalépett a projekttől.
A fejlesztési miniszter az Erdélyi Magyar Televízió meghívottjaként beszélt a terv megfenekléséről. Emlékeztetett arra, hogy Mátyás király szülőháza “egy adott kontextusban” a kolozsvári művészeti egyetemhez került, és a tulajdonossal együtt szerették volna felújítani. “Akkor volt erre hajlandóság, de ez a hajlandóság valamilyen okból megszűnt, így a művészeti egyetem visszalépett az ez irányú kéréstől” – mondta a televízióműsorban Cseke Attila. Hozzátette: a szaktárca egyedül nem tud felújítani “egy más intézmény tulajdonában lévő épületet”, holott ha lenne rá igény, szívesen segítenének.
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester a Maszolnak úgy nyilatkozott, hogy az egyetem és a szaktárca közötti tárgyalás a Kolozsváron született magyar uralkodó tiszteletére kialakítandó emlékszoba kapcsán torpant meg. Mint mondta, az önkormányzat közvetítői szerepet töltött be a két fél között, és amikor 2021-ben tudatták az egyetem rektorával, hogy ha kérvényezi, a fejlesztési minisztérium támogatja Mátyás király szülőházának teljes felújítását, nyitott volt az ötletre. Ám amikor megfogalmazták azon elvárásukat, hogy egy állandó emlékszobát hozzanak létre az épületben az uralkodó tiszteletére, a rektor “megtorpant”, és azzal hárított, hogy a döntést az egyetem szenátusának kell meghozni.
Oláh Emese elmondta: az egyetem a minisztériumnak elküldött hivatalos átiratban végül arra hivatkozva utasította el a felajánlott támogatást, hogy a felújítási munkálatok idejére nem tudják hová költöztetni az épületben működő szakokat. Az alpolgármester szerint “ez ebben a formában nem igaz”, mert az önkormányzat felajánlott helyiségeket oktatási célra az egyetemnek, ám az egyetem a távolságra hivatkozva elutasította az ajánlatot.
Eugen Savinescu rektort többszöri próbálkozásra sem sikerült telefonon elérni.
Mátyás király Kolozsvár belvárosában található szülőházának felújítása kapcsán évek óta folyik a huzavona. Szakemberek szerint a reneszánsz és gótikus jegyeket egyaránt magán viselő ingatlant statikailag is meg kell erősíteni, mert a legutóbbi nagyobb javítást 80 évvel ezelőtt, Kós Károly vezetésével végezték rajta.
A kolozsvári önkormányzat 2014-ben ingatlancserét is felajánlott az egyetemnek a város számára jelképes értékkel bíró ingatlanért cserébe, de a felsőoktatási intézmény vezetése azt is elutasította. Sokáig arra sem hajlott, hogy megnyissa a nagyközönség előtt az épületet; végül 2017 nyarán jelentette be, hogy a számtalan kérésnek eleget téve a nyári időszakban, belépő ellenében engedélyezi a látogatást.
A Mátyás király szülőházaként számon tartott kolozsvári épület Gaal György helytörténész szerint két vagy három ingatlan összeépítéséből alakult ki, ebből a középső, gótikus stílusú egység állt már az uralkodó születésekor. Az ingatlan az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú polgár és szőlősgazda tulajdonában volt. Szilágyi Erzsébet rendszerint nála szállt meg, ha Kolozsvárra látogatott, és 1443. február 23-án itt született meg a fia, Hunyadi Mátyás is. (MTI)
Hunyadi Mátyás 580 éve, 1443. február 23-án született, uralkodása alatt élte fénykorát a középkori magyar állam, az “igazságos Mátyás király” alakja köré legendák és népmesék szövődtek. 15 éves korában, a legenda szerint a befagyott Duna jegén választották királlyá 1458. januárban.
Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után – miközben nagybátyjával szemben is kérlelhetetlenül járt el – a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak. Hatékonyabbá tette az államszervezetet, megreformálta az államháztartást, értékálló aranypénzt veretett. A túlzott adóztatás, a rendeket mellőző kormányzás elégedetlenséget keltett a főnemesek között, akik 1471-ben Vitéz János esztergomi érsek vezetésével összeesküvést szőttek, amelyet Mátyás kemény kézzel fojtott el.
Hatalmas adóbevételeiből állandó zsoldos hadsereget – a híres fekete sereget – tartott fenn, erre támaszkodott hadjáratai során. A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, ennek első lépéseként indította meg csehországi háborúját. 1468-as hadjárata kedvezően indult, a katolikus cseh rendek királlyá választották, de csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie.
A művelt és bőkezű uralkodó tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája. A korban hatalmasnak számító, ötezer kötetet számláló könyvtára volt, de a Corvináknak nevezett kódexek halála után nagyrészt megsemmisültek, szétszóródtak, a fennmaradtak egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben, valószínűleg természetes okból.
Bár Mátyás saját korában erőskezű uralkodása miatt kevéssé volt népszerű, emléke gyorsan megszépült. Már a 16. században lábra kapott a szólás: “meghalt Mátyás király, oda az igazság”. Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett, amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, és ha kell, igazságot tegyen.
