Sok mindent megváltoztatott életünkben a járvány. Volt sok kellemetlen változás, amihez nehéz volt alkalmazkodni, de lett néhány pozitív is, melyek a mai napig színesítik életünk.
Igazán mutatós és kedves hozadéka lett a koronavírus-járványnak Kisgyalán községben is, ahol a vírus, és a vírus szülte helyzet hagyományt teremtett – dekoratív, kedves alkotások kerülnek ki a faluban minden jeles napon.
A hagyomány elindítójával, a színes, dekoratív alkotások megálmodójával és megalkotójával, Süle Zoltánné Nagy Gyöngyivel beszélgettem.
Ha valaki most húsvétkor a településeteken járt, biztosan találkozott a templomdombon egy szürke, mosolygós nyuszival – ami sörösdobozokból készült. Nem ez volt az első alkotásod. Mesélj kérlek, hogy született az első sörösdoboz szobor?
2021. március 15-ét nem tudtuk a községgel megünnepelni, hiszen a vírus miatt nem lehetett összegyűlni. Én mégis szerettem volna a jeles napról megemlékezni, kutatni kezdtem az interneten, ott fedeztem fel hasonló szobrot. Mutattam a polgármesterünknek – én a helyi Önkormányzatnál dolgozom mint hivatalsegéd és könyvtáros, – hogy ilyet, de sokkal jobbat, én is tudnék a falunak csinálni.
Megkaptam hozzá az anyagokat, festéket, ragasztót, és elkészült Magyarország színre festett sörösdobozokból.
És innentől gondolom nem volt megállás.
Magyarország nagyon sok mindenkinek tetszett, így azt gondoltam, ha ez ment, menni fog más is – másodjára elkészült Anyák napjára egy nagy szív. Ismét nagy tetszést aratott a faluban és a környéken is. Bevallom őszintén ezután én nem terveztem folytatást, legalábbis a nyárra nem, azt gondoltam nem lehet folyamatosan sörösdoboz szobrokat kitenni, nem tetszene az senkinek, ám elkezdték az emberek kérdezgeni, mi lesz a következő, mi kerül a dombra? Így nem volt más választásom, csináltam tovább. Megszületett a szőlőtőke, aztán jött a többi alkotás sorba, minden jeles napra.
Az alkotások mindig ugyanoda kerülnek. Miért?
Legfőképpen azért, mert a sörösdobozoknak jól jön egy erős rögzítés, és a dombon van egy tűzoltó kocsi, ami ideális erre. És nem mellesleg szép hely, jól mutatnak az alkotások is.
Mesélj kérlek arról, hogyan készül egy-egy alak?
Kitalálom, mit szeretnék megformázni, azután papíron megtervezem, hány sorból, hogyan álljon össze az alakzat. Ezután tömböket készítek – egy tömb általában tíz sor összeragasztva. Használok szilikonos ragasztót, aztán ha az megszáradt, széles celluksz is kerül a sorok hátuljára. A fülekbe vasat fűzök, ezzel rögzítem később a kocsihoz is a szobrot.
Amikor beszedjük őket, ugyanígy szétszedem az alkotást tömbökre, aztán a részek zsákokba kerülnek, és várják a következő bevetésüket. Magyarország például már többször kint volt. Ha a nap kifakítja őket, frissítek a festésen.
Melyik alakzat volt a legnagyobb kihívás?
A Szent Márton és a Szent István alak. Azokkal megszenvedtem, nagy kihívások voltak, sok munka is volt velük.
Mennyi idő egy-egy alakzat elkészítése?
Sok-sok munkaóra, de nem tudom pontosan megmondani. Sok idő megy el a megtervezéssel, az aprólékos kidolgozással. Aztán jön az összeragasztás, festés, tömbök összeillesztése, finomítás. Minden alakzat időre, jeles napra készül, tehát igyekszem velük, de napok, sőt hetek mire összeáll az egész. A vonalakat is ki kell húzni, hogy messziről is jól látszódjon minden részlet.
Honnan vannak a sörösdobozok?
Mindenki nekem gyűjti. Egy-egy alkotáshoz 500-600 sörösdoboz kell, plusz a kisebb, kiegészítő dobozok, amik a megformáláshoz kellenek. Volt már rá példa, hogy zsákokban kaptam a dobozokat. Az Önkormányzat padlása tele van már. Sokszor az Önkormányzat teraszára csak úgy odateszik nekem az emberek, amit gyűjtöttek. Szomszéd falvakból is hozzák.
Mi készül most?
Most három alkotás készült párhuzamosan. A két nyuszi húsvétra, és Anyák napjára is készült. Ezenkívül májusban horgászverseny lesz, a horgászokat szeretném meglepni egy ponttyal. Ez készül most. Remélem örömteli meglepetés lesz.
