Virágzó vidékünk

Figyeljünk a természetben, a jó idő előcsalogatja a mérges kígyókat

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Vigyázzunk velük, de vigyázzunk rájuk is.

Tavasszal ébred a természet, ilyenkor nem csak a növények, hanem az állatok is aktívabbak – írja az Agroinform. A kígyók is megjelennek, melyek elég nagy riadalmat tudnak okozni, ha mérgesek – melyek azért ritkábbak hazánkban.

A világon 2900 kígyófaj él, közülük 700 van mérge, de csak 250 veszélyes emberre is.

Hazánkban a veszélyes mérgű kígyók közül a parlagi – más néven rákosi – vipera és keresztes vipera él. Ezek védett fajok, előfordulásuk is ritka.

Parlagi vipera

Parlagi viperával viszonylag kis esélyünk van találkozni, ugyanis a világ egyik legritkább kígyófajtája. Hazánkban a Hanságban és a Kiskunság egyes részein fordul elő. Magyarországon a legveszélyeztetettebb gerinces állat. Eszmei értéke 1 millió forint.

A parlagi viperát ne zavarjuk meg, semmiképpen se emeljük fel. Ha támadás éri, használni fogja a méregfogát. Marása ugyan nem halálos, de rosszullétet okoz, esetleg kiütésekkel jár.

Keresztes vipera

A keresztes viperát is a Nap csalogatja elő, egyébként rejtőzködő életet él, de tavasszal kifekszik napozni. Előfordulása gyakoribb, mint a parlagi viperáé, szintén veszélyeztetett faj. Eszmei értéke 50 ezer forint.

A keresztes vipera hazánkban foltszerűen fordul elő, így megtalálható Somogy és Zala megyében, a Tiszaháton Szabolcs-Szatmár megyében, valamint a Zempléni-hegységben, beleérve Tokaj-hegyet és környékét.

Ha az állat úgy érzi, veszélyben van, akkor, ha szerencsések vagyunk, menekülőre fogja, ha kevésbé szerencsések, akkor viszont támad. Mérge az az arra érzékenyek számára akár halálos is lehet, de hányingerre, hányásra, hasmenésre, inkontinenciára, lázra, tudatvesztésre is lehet számítani.

Óvatosnak kell lenni a kígyókkal szemben, de ha nem bántjuk őket, valószínűleg ők sem fognak. Mi emberek összességében nagyobb veszélyt jelentünk rájuk, ha nem óvjuk őket, akkor néhány évtizeden belül egyes fajok akár teljesen el is tűnhetnek.

Kapcsolódó
Zoológiai szenzáció történt a szegedi viperáknál
A szakemberek még vizsgálják, hogy szűznemzés történt-e, vagy extrém hosszan tárolta az ivarsejteket az anyaállat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik