Az örökerdő üzemmódot, egy egyre inkább teret nyerő erdőgazdálkodási módot vizsgálnak a Pilisben. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2018-ban elindított Pilis Lék Kísérlet célja ennek környezeti és biológiai hatásainak felmérése – közölte az Agrárszektor.
A Pilisszántó melletti kísérleti területen harminc lékben vizsgálják, hogy azok mérete, alakja és kialakításuk időbelisége hogyan hat az erdei mikroklímára, a talajra és a különböző élőlénycsoportokra.
A tapasztalatok szerint a legfeljebb egy fahossznyi átmérőjű lékek fenn tudják tartani az erdőkre jellemző hűvös, párás, kiegyenlített környezeti viszonyokat az aljnövényzeti szinten. Az eredmények segíthetik a gazdálkodókat a változó klímához minél gyorsabban alkalmazkodó gazdálkodási módok kialakításában
– jelent meg a Science of the Total Environment című nemzetközi szakfolyóiratban levő tanulmányban.
Az erdőkben kiegyenlített, jellegzetes mikroklíma van, a hőmérséklet és a páratartalom ingadozása mérsékelt, a szél sebessége kisebb, kevesebb csapadék éri a talajt.
A Pilisi Lék Kísérletben a lombkorona-borítás folyamatos fenntartása melletti, hazánkban egyre inkább teret nyerő erdőgazdálkodási mód, az örökerdő üzemmód jellemző beavatkozásai állnak. Ehhez különbözőképpen kialakított lékvágásokat vetnek össze egymással és a zárt erdővel.
A 30 lékben azt vizsgálják, hogy a lékek mérete, alakja és kialakításuk időbelisége hogyan hat az erdei mikroklímára, a talajra és a különböző élőlénycsoportokra.
Az eredmények azt mutatják, hogy a lékek mérete alapvetően meghatározta a beérkező fény mennyiségét és a cserjeszint hőmérsékletét. Az aljnövényzet szintjében és a talaj felszínén azonban már a lékalak volt a kulcstényező, és ez van hatással a talajnedvességre is. Ezek a tapasztalatok hasznosak a fás és a lágy szárú fajok lékeken belüli környezeti igényeinek meghatározásában. Azonban még további botanikai és zoológiai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megtalálják a legideálisabb fakitermelési módokat.
