A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság számolt be arról weboldalán, hogy eddig csak három helyről ismert fajt fedeztek fel a nemzeti park szakemberei Mórahalomnál.
A méhbangó (Ophrys apifera) fokozottan védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke 250.000 Ft tövenként. A nemzetipark-igazgatóság munkatársai megtették a szükséges lépéseket a faj védelme érdekében. Felvették a kapcsolatot a terület használójával, hogy a tervezett kaszálás megfelelő időben történő végzésével a méhbangók magot érlelhessenek.
A méhbangó nem bízza a véletlenre a beporzást, kettős stratégiájával szinte mindig sikert ér el. A többi bangóhoz hasonlóan ennél a vadvirág fajnál is a rovarmegporzás játssza a főszerepet. A virágok szerkezete, rajzolata, színe, szőrözöttsége, illata a rovarok testfelépítéséhez, életmódjához alkalmazkodva csábítja oda a beporzókat. A virágzás első szakaszában, formájában nőstény rovart utánzó mézajkának felkínálásával hártyásszárnyú hím rovarok (méhek, darazsak) érkezésére vár.
Az orchideák virágpora nem porszerű, hanem nyálkaanyag révén összetapad, így pollencsomagot (pollínium) alkot. A pollencsomag a portoküregbe ágyazódik, és egy nyelecske (stipes) segítségével a ragadós csőröcskéhez (rostellum) kapcsolódik. Ez a pollennel teli csomagocska ragad a leszálló rovarra, ami átviszi azt más virágra így biztosítva annak beporzását.
Ha nincsenek megfelelő rovarok és így a megporzás várat magára (mivel a hím rovarok gyorsan rájönnek, hogy átverés áldozatai lettek és nem látogatnak meg több bangót), jöhet a mentőöv, az önmegtermékenyítés. Ekkor a méhbangó nyelecskéje (ami a pollencsomagot tartja) elkezd lefelé, a bibefelület felé hajlani, és ha a szél kissé megmozgatja a növényt, a pollencsomag a bibéhez tapad és így történik meg a beporzás.
