Tibolddaróc volt a legtöbb barlanglakással rendelkező bükkaljai település, ahol 1930-ban a falu feletti szőlőhegyekbe vájt sok száz barlanglakásban lakott a település lakosságának 60 százaléka, közel 1500 ember – főleg földműves családok.
Az általában több nemzedéknek otthonául szolgáló barlanglakások felszámolása a Horthy-korszakban kezdődött el. Az új lakóházakból álló falurészek felépülése miatt 1970-ig 29-re csökkent a barlanglakásokban élő száma, az utolsó barlanglakó 1986-ig egy idős bácsi volt.
A könnyen véshető riolittufában már a török időkben vájtak menedéket. Közel egy kilométer szélességben, általában három-hét szint magasságban alakultak ki a lakások. Ezek között akadt egy-két szobás, alápincézett, igényesen faragott lakótér, bár a higiénés körülmények rosszak voltak. Előnyük az volt, hogy nyáron hűvösek, télen melegek voltak.
Napjainkra a felső szinteken lévő hajdani lakások többségét az erózió tönkretette, az alsókat borospincévé alakították. Sok közülük mára az enyészeté lett, amelyet nagyban elősegített az ördögcérnával való beültetésük vagy az egykori berobbantásuk is.
A barlanglakások környéke kedvelt kirándulóhely, onnan gyönyörű kilátás nyílik Tibolddaróc településére, melyet alábbi képgalériánkban is megmutatunk. A fotókat köszönjük Sinyei Mariannának.
