Olvasók jelezték, hogy több fát méreggel injekcióztak be a Tettyén, a Magaslati út közelében, amik aztán néhány nap alatt kiszáradtak. A pécsiek nem értették, hogy erre miért volt szükség, írta a Bama.
A lap munkatársa a helyszínen győződött meg arról, hogy bálványfákról van szó, amelyek invazívak, kiszorítják az őshonos egyedeket, és ezért kerülhetett sor a fairtásra.
A Biokom Nonprofit Kft. – mely közfeladat-ellátási szerződés keretében a pécsi önkormányzat városüzemeltetési feladatait is ellátja – a mostani, fairtással érintett területtől nem messze található tettyei panorámasétánnyal kapcsolatban is tájékoztatta a lakosságot. Ott is hasonló beavatkozásra kerül sor.
Eltávolítják a kilátást mára szinte teljesen korlátozó, invazív jellegű bálványfatelepeket, gyomnövényeket, helyettük a parkosítási munkák keretében őshonos, tájba illő facsemetéket, cserjéket, palántákat ültetnek, valamint a sétány melletti gyepfelületek természetvédelmi szemléletű bemutatására is sor kerül
– írták.
A bálványfa a legkisebb járda- és falrepedésben kicsírázik, növekvő gyökerével kárt tehet az építményekben. Magoncai megjelennek parkokban és házi kertekben díszcserjék védelmében és virágágyásokban is, ahol a szakszerű kertgondozás hiányában lassan egyeduralkodóvá válnak, és egy idő után már azokat védik, mintha telepített díszfák lennének.
A korábbi hibás erdészeti irányelvek következtében sovány talajú területekre (sziklagyep, homok, szikesek) is telepítették, ahonnan a természetes és természetközeli növényzet rovására terjed. Ahol megtelepedett, legtöbbször nagy sarjkolóniává fejlődik.
Allelopátiás fa, csírázásgátló anyagai legnagyobb mennyiségben a gyökér kérgében halmozódnak fel, de jelen vannak a levelében is. Nagy mennyiségű avarja növeli a talaj tápanyagtartalmát, így alatta nitrofil gyomok jelennek meg. Az ellene való védekezés legnagyobb problémája, hogy sokan nem tekintik gyomnak, és hagyják, hogy messzire szálló terméseivel másoknak okozzon problémát. (Forrás: Terra Alapítvány)
