Több ezer éves kőbaltát találtak a szentesi régészek – írta bejegyzésében a Koszta József Múzeum.
A napokban a szentesi Koszta József Múzeum szakemberei egy nagyberuházáshoz kapcsolódóan végeztek régészeti megfigyelést.
A terepbejárások során a régészek a felszínre került leletanyagokat gyűjtik össze, amelyek szóródása alapján pontosíthatják egy már ismert lelőhely kiterjedését, vagy akár ez alapján újabb lelőhelyet is azonosíthatnak. A jelenlegi kutatás során egy már ismert lelőhely határainak pontosítása miatt végeztek munkálatokat.
A terepbejárások során rendszerint a szántás során felszínre kerülő edénytöredékeket, esetleg csontokat, salakot, őrlőkő töredékeket szoktak találni, ritkán kerülnek elő a kőbaltához hasonló eszközök.
A kőbalta egykori funkciójára leginkább analógiák alapján tudunk következteni, sokszor a tárgy formája utal a funckiójára. A balta esetében például lehet tudni, hogy valamilyen ütő szerszám lehetett. Csiszolással tudták ilyen alakúra képezni, durvább kőhöz dörzsölhették, talán homokkal
– mesélte Hergott Kristóf a Sokszínű vidéknek.
A szakember szerint a mívesen csiszolt tárgyat eredetileg a szántás hozta felszínre, ezért nincs pontos kontextusa, csak a sírokból vagy más objektumokból előkerült leletekkel lehet összefüggésbe hozni, melyeknek koráról pontosabb adatokkal rendelkeznek.
A kőbalta lelőkörnyezete miatt szórványként tartható csupán számon. Azzal, hogy a szántás kimozdította az eredeti környezetéből, sokat vesztett az információértékéből.
Az értékes lelet a szentesi múzeumba kerül. Amíg a beruházással kapcsolatos kutatások tartanak, tovább vizsgálják a lelőhelyet, az anyag később feldolgozásra kerül, leltárba veszik, és kiállítják. A régész szerint a cél mindenképpen az, hogy hosszabb távon hozzáférhetővé tegyék a laikusok és a szakemberek számára is.
