A malom számos objektumból áll, köztük az ipari múltat reprezentáló főépületből és tárolóból, valamint a nagy betonsilóból áll. Mindezek a mai napig meghatározói a településképnek, sőt, immár egyedüli meghatározói, mivel a cukor- és a cementgyárakat elbontották.
A hirdetést a Heol szúrta ki, a lapnak a közvetítéssel megbízott Zubor András elmondta, hogy a városrész patinás ipari múltjának egyetlen megmaradt komplexumáért 339 millió forintot szeretne kapni a tulajdonosa.
Ami a múltat illeti, a településen már a korai középkorban is őröltek, 1310-ben például feljegyezték, hogy a Zagyván vízimalom működik, 1770-ben pedig Grassalkovich Antal sápi vízimalmát említik. 1797-ben a Zagyván „háromkerekű malom” őrölt, s ekkoriban a falunak volt egy szárazmalma is. 1872-ből a sápi gőzmalomra hivatkoznak a feljegyzések. Az 1881-ben épült Resch-féle gőzmalom épülete ma is látható a Bem utcában.
Selypen 1881-ben épült egy gőzmalom, ami Schossberger Rezső tulajdona volt. Itt az első világháborút követően egy nagyobb malom építését tervezték, amelyre az engedélyt meg is kapták, de a Zsófia Malom épülete csak 1921-re készült el, berendezéseit 1922-ben szerelték fel, a Zsófia Malom Rt. pedig 1924 szeptemberében alakult meg..
