Virágzó vidékünk

Virágzik a láprétek különleges és ritka növénye

wikimedia commons
wikimedia commons
A Kistápéi-lápréten előforduló apró állománya a valamikori jégkorszaki flóra maradványa.

A zergeboglár (Trollius europaeus) üde és kiszáradó láprétek, magassásosok és ligeterdők évelő növénye. Dél-mezőföldi állománya vegetációtörténeti érdekesség, kis populációja több szempontból veszélyeztetett. Élőhelyére negatívan hat a globális felmelegedés, a legelő állatok hiánya, a szukcesszió. Megőrzése csak rendszeres aktív élőhelykezeléssel lehetséges – írta beszámolójában a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A növény nagytermetű 70-100 cm magas, feltűnő megjelenésű boglárkaféle. Virágai kénsárgák, ránézésre mintha mindig bimbóban volnának. Ezek módosult csészelevek, melyek átvették a szirmok szerepét, ritkán nyílnak ki, az 5-15 sziromlevél egymásra borulva marad, elrejtve a porzókat és a bibéket. A szirmok kicsik és akkorák, mint a porzók, mézfejtőkké módosultak, melyek a megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet, a nektárt termelik. A rejtett nektárt csak a virág speciális apró lapos kis legyei tudják elérni, melyek a zárt csészelevelek közé férkőzhetnek.

A virágzás korai szakaszában a legyek a virágok belsejében táplálkoznak, pihennek és párosodnak, miközben beporozzák azokat. Érdekes, hogy a beporzó legyek lárvái a növény fiatal puha magvait fogyasztják. A magragadozó tevékenység ellen a zergeboglár a termését gyorsan beérleli, a kemény száraz magokat már nem tudják károsítani a legyek, így a magvak ragadozása korlátozott.

A beporzást mindösszesen hat légyfaj végzi Európában.

Ritkán kinyílhat, ilyenkor más rovarok is elvégezhetik a beporzást. A magok július és szeptember között érnek, terjesztését a legelő állatok végzik, a magokat belülről szállítják, trágyájukkal terjesztik.

A zergeboglár 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Kapcsolódó
Napsárga szirmokkal bókol a láprét jégkorszaki vadvirága
Zergeboglár élnéksárga virágaitól tarka a Kistápéi-láprét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik