A Méhek napja célja, hogy felhívja a figyelmet a méhek kiemelkedő fontosságára, hiszen ezek az aprócska, kedvesen döngicsélő rovarok az élővilág számára nélkülözhetetlenek. Aggodalomra ad okot, hogy számuk évről-évre egyre csökken.
Kedves jelenlétük, óvatos neszezésük, döngicsélő hangjuk kora tavasztól késő őszig a természet hozzátartozói. Erdőszéleken, erdei nyiladékok rejtekében, rétek, mezők ösvényein és a saját kis kertünkben is jelen vannak.
A Méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük hazánkban, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban és a méheket körülvevő természetben.
A magyar méhészek joggal büszkék rá, hogy a világon elsőként ők hívták fel a figyelmet a beporzók, közülük is a mézelő méhek védelmére egy róluk szóló nap kinevezésével. Azóta a világ összes országában egyre nagyobb hangsúlyt kap a beporzók védelme, sőt, 2017-ben május 20-át a Méhek Világnapjává nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szövetsége.
A Méhek napja program célja, hogy tavasszal, amikor zsonganak a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon és az emberek elkezdik munkájukat a kertekben, felhívják a figyelmet a szorgos kis rovarokra, a méhekre.
Nap mint nap találkoznak velük az emberek, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre csak ritkán gondolnak.
Az elmúlt évtizedek alatt sokat romlott a helyzet a méhek és minden, a beporzást végző rovar számára. Életterük szűkült, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent, de hanyatlásukban szerepet játszik a mezőgazdasági területek egyre intenzívebb használata, illetve a szaporodási ciklusukhoz nem illeszkedő gazdálkodás is.
Nem csak hazánkban, világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése.
A globális élelmiszertermelés 76 százaléka, az Európában vadon élő növényfajok 84 százaléka házi- vagy vadméhfajok beporzására van utalva. A világ szántóföldjeinek 1/3-án termesztett növények beporzásfüggők.
Nem túlzás az az állítás, hogy a méhek a beporzás, így az ökológiai működés motorjai. A száz leggyakoribb haszonnövényünk 70 százalékát rovarok porozzák be, élükön a méhekkel. Az összes emberi élelemnek 30–35%-a függ állati beporzástól, de a fajgazdagságot tekintve ez az arány sokkal magasabb.
- Aki csak teheti, ültessen olyan növényeket, amelyek nem csak, hogy szebbé teszik lakhelyüket, hanem sokkal fontosabb feladatuk is van, hiszen életteret és táplálékot adnak a méheknek. Már egy erkélyen vagy egy teraszkorláton elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget jelentenek a szorgos rovaroknak.
- Egy mézelő, virágport adó fa elültetése a kiskertben vagy a környezetünkben szintén hasznos a méheknek.
- Ültessünk kertünkbe és lakókörnyezetünkbe olyan vadvirágokat, amik már kora tavasszal elkezdik szirmaikat bontani. Ezzel segíteni tudjuk azokat a méheket, melyek elsőként elhagyják telelő helyüket.
- De ne csak tavasszal virágzó növényekkel gazdagítsuk a kertünket, hanem próbáljunk meg arra törekedni, hogy tél végétől egészen őszig, az első komolyabb fagyok beköszöntéig mindig legyenek virágokat bontogató növények a kertünkben. Így, amikor a méhek aktívak, mindig találnak táplálékot.
- Ha lehetőségünk engedi hozzunk létre méhlegelő, ami olyan természetbarát terület, ahol különböző méhbarát növények találhatók, amelyek nemcsak a méhek, hanem a legkülönfélébb hasznos rovar számára táplálékot és életteret biztosít. A karbantartására fordítandó idő egészen minimális, mert a méhbarát virágos rét célja, hogy engedje a természetet működni és kiteljesedni a mi beleszólásunk nélkül.
- Ha segíteni szeretnél a környék méhein, akkor érdemes egy tiszta vízforrást biztosítani nekik, amihez újra és újra visszatérhetnek. A méhek képesek megjegyezni az ilyen forrásokat, és ha egyszer rátalálnak egyre, később is visszaröppenek majd oda. Fogj egy tálat, szórj bele egy adag kavicsot, és öntsd fel vízzel. Ezzel némi felületet biztosítasz nekik, amire leszállhatnak a folyadékfelvételhez. A vizet minden nap cseréld le, meleg napokon akár többször is, hogy mindig friss víz álljon a rendelkezésükre.
- Mézet, propoliszt, méhpempőt közvetlenül a termelőtől vásároljunk, mert így a helyi méhészt és a hazai termelést támogatni tudjuk.
A különféle virágok színes szirmaikkal csalogatják a beporzókat, és nektármirigyeikkel illatos, édes folyadékot, nektárt termelnek, amelynek illata messziről csalogatja a szorgos beporzókat. A méhek ezeket az illatos nektárcseppeket gyűjtik össze, és készítenek belőle mézet.
A növények virágaiból összegyűjtött nektár cukrot és nagyobb részben vizet tartalmaz. Ebben a formában azonban a méhek nem sokáig tudnák elraktározni, mert hamar megerjedne.
A méz készítésének egyik legfontosabb része az, hogy a kaptárban található belső munkásméhek az idősebb társaik által összegyűjtött nektárból a testük által keltett hővel elpárologtatják a felesleges vizet. A híg nektárt felszívják a mézgyomrukba, és elszállítják egy másik sejthez, amelyben szétterítik. A levegővel nagy felületen érintkező nektár víztartalma a meleg kaptárban folyamatosan csökken. A páradús levegőt a méhek szárnyrezegtetésükkel keltett légárammal távolítják el a kaptárból.
A méhek garatmirigyéből olyan enzimek kerülnek az anyagba, amelyek az összetett cukrokat egyszerű cukrokká bontják le. A nektár a sűrítéssel egyidőben kémiai átalakuláson is keresztülmegy. A méhek mézhólyagja szűrést is végez: az apró szennyeződéseket, de a gombákat és a baktériumokat is eltávolítja.
A méhutódok maguk is mézet fogyasztanak, de a házi méh saját fogyasztásán túl is bőven termel mézet.
- 1 kg méz elkészítéséhez 1 állatnak annyit kell repülnie, hogy hatszor körbeérné a Földet, ezért a világ legszorgalmasabb munkásainak nevezhetjők őket.
- Általában 1500–2000 virágot látogatnak meg naponta.
- A virágok illata már messziről csalogatja a méheket, amit több kilométerről megérznek.
- A akár 5–6 kilométerre is elrepülnek a kaptáruktól.
- A méhek képesek a kaptárt fűteni és hűteni is a szárnyuk rezegtetésével.
- Kiváltképp szeretik a meleget, és télen – akármilyen hideg is van kint – a kaptár mélyén az anya körül folyamatosan 25 °C van.
- A méhanya tavasszal egy nap közel 2000 petét rak le.
- Egy tavasszal született méh mindössze 30 napig él.
- A méhek alapos kis mérnökök, hiszen kizárólag azonos méretű viaszsejteket építenek.
- Repülési sebességük 25–40 km/h, attól függően, mennyi nektárt cipelnek magukkal.
- A méhek tánccal való kommunikációja régóta ismert.
- A méhek az evolúcióban rendkívül fontos szerepet töltenek be, számtalan virágos növénynél régebb óta vannak jelen a bolygón.
