A tömeges őszi gyülekezés a kék vércsék egyik jellegzetes viselkedése. Az eddigi rekord 43 helyen mintegy 11 160 példány volt, melyet 2014-ben sikerült megfigyelni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kékvércse-védelmi Munkacsoportjának beszámolója alapján, szinte napra pontosan tíz évre rá, 2024. szeptember 18-án megdőlt a rekord, 11 751 éjszakázó kék vércsét számoltak 49 különböző helyen a Pozsonyi-síktól Magyarország síkvidéki- és hegylábi területein át, a Bánságon át egész a Vajdaságig, írta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Augusztus közepétől a szeptemberi vonulásig nap közben kék vércsék kisebb csapatai sok helyen megfigyelhetőek, amint egy-egy gabonatarló felett szitálva zsákmányolnak az ilyenkor rajzó hangyák, az őszre felszaporodó sáskák és mezei pockok sokaságából vagy a rögökön ülve tollászkodnak. Ezek a csapatok azután éjszakára összeverődnek, így a sík vidékek kevéssé zavart facsoportjaiban akár több ezer madár is együtt tölti az éjszakát.
Az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport (www.falcoproject.eu) koordinálásával zajló monitoringban szlovákiai, romániai és szerbiai természetvédelmi szervezetek, valamint a hazai nemzetipark-igazgatóságok és az egyesület önkéntes megfigyelői és főállású szakemberei számlálják heti rendszerességgel a kék vércséket minden ősszel. A közel 100 megfigyelő 20 éves munkája révén egyre jobban kezdjük megismerni ennek a kivételes fajnak a vonulási viselkedését.
Napokon belül elkezdődik azonban az intenzív vonulás, a vércsék túlnyomó többsége elhagyja régiónkat, hogy 8500 kilométeres vándorútja végén Afrika déli részében töltse a telet.
A kék vércse hosszú távú obligát vonuló, telelőterülete Délnyugat-Afrikában van, a Dél-Afrikai Köztársaság északi részétől Namíbián és Botswanán keresztül Angoláig, Zimbabwéig és Zambiáig terjed.
A kék vércse 1906 óta védett és 1954 óta fokozottan védett faj Magyarországon, eszmei értéke 500.000 Forint.
