A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívta fel a figyelmet. Kiemelték, hogy a lombhalmokat és rőzserakásokat ilyenkor csak óvatosan szabad megbolygatni az emlősök érdekében.
Az MME az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írták, hogy a kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára, amelyek téli álma akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg.
A tájékoztatásban felhívták a figyelmet arra, hogy a munkák első lépésben lehetőleg ne vasvillával, hanem szerszámnyéllel vagy hosszabb, erős bottal kezdődjenek meg, a halmok átforgatása az alapi részen pedig még óvatosabban, akár kézzel történjen, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat. Az is segít, ha a halmok bontása átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva történik meg.
A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyelni kell a gömbölyded formákra, ugyanis az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül – áll a közleményben.
Sosem szabad felgyújtani helyben az ilyen rakásokat (2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általános az egész országban), mert a lángok elől a sünök nem tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek – hangsúlyozták.
A lombhalom megbontásakor telelő sünnel való találkozás esetén lehetőség szerint vissza kell tenni rá kellő vastagságú rétegben a leveleket és ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készíteni kell egy ilyen növényi halmot, és ez alá kell visszatenni a sünt – olvasható a közleményben.
