Virágzó vidékünk

Húsevő baktérium terjed Európa tengereiben is

Unsplash
Unsplash
Nő a fertőzések száma.

Ahogy emelkedik a tengervíz hőmérséklete Európa partjainál, a Vibrio baktériumok megjelenése is gyakoribbá válik – figyelmeztet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC).

Meleg víz, kevesebb só – ideális környezet a baktériumoknak

A Vibrio baktériumok természetes módon fordulnak elő olyan tengerparti területeken, ahol édes- és sós víz keveredik, azaz brakkvíz alakul ki. A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak az ilyen területek, hiszen a melegedő vizekben és alacsonyabb sótartalmú régiókban – például a Balti-tengerben – különösen kedvező feltételek alakulnak ki számukra.

Az ECDC adatai szerint a Balti-tenger mellett a Északi-tenger partjainál, illetve zárt öblökben, lagúnákban és folyótorkolatoknál is előfordulhatnak Vibrio fajok. A magas hőmérséklet kedvez a szaporodásuknak, ezért a nyári hőség idején kockázatosabb lehet a vízparti tartózkodás.

Húsevő baktériumnak is nevezik

A Vibrio baktériumok egyik tagját a köznyelvben húsevő baktériumként is emlegetik, mivel a kórokozó a sebekbe jutva gyors szövetelhalást, súlyos gyulladást és vérmérgezést okozhat. Olykor a beteg életét csak amputációval lehet megmenteni.

A fertőzés gyakran a következő módokon történik:

  • nyers vagy nem megfelelően hőkezelt tengeri herkentyűk fogyasztása (különösen osztriga),
  • sebbel, vágással való érintkezés sós vagy brakkvízzel,
  • fürdőzés vagy vízbe merülés nyílt seben keresztül.

A tünetek változatosak: emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, hasi fájdalom, hányás, láz), fülgyulladás, bőrpír, duzzanat, illetve súlyos esetben akár vérmérgezés vagy nekrózissal járó lágyrészfertőzés is kialakulhat. A leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak a legyengült immunrendszerűek, illetve azok, akik májbetegségben szenvednek.

Nő a fertőzések száma

Habár Európában még viszonylag ritka a Vibrio-fertőzés, az északi országokban – főként a Balti-tenger mentén – már növekvő esetszámot figyeltek meg. A 2018-as hőhullám során például 445 esetet jelentettek, ami több mint háromszorosa a 2014–2017 közötti évek éves átlagának (126 eset).

Hogyan védekezhetünk?

A fertőzés elkerülése érdekében az alábbi óvintézkedéseket érdemes betartani:

  • Kerüljük a nyers vagy nem kellően hőkezelt tengeri ételek fogyasztását, különösen a kagylókat és osztrigát.
  • Ne fürödjünk sós vagy kevert vízű helyeken, ha nyílt seb, friss tetoválás vagy piercing van a testünkön.
  • Ha vízbe mentünk, alaposan mossuk le a bőrünket tiszta vízzel, különösen a sebek környékét.
  • Használjunk vízhatlan sebtapaszt vagy kötést fürdés előtt.

Vibrio-fertőzésre utaló tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni, főként, ha előtte fürdés vagy tengeri étel fogyasztása történt.

Az ECDC minden nyáron figyelemmel kíséri a Balti-tenger környezetének alakulását, és műholdas adatokkal frissülő térképen jelzi, hogy hol a legnagyobb a fertőzésveszély. Ezek az adatok a hatóságok és az utazók számára is elérhetők.

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk már arról, hogy idegrendszerre is káros új vírust terjesztenek a kullancsok, veszélyes szúnyogokra figyelmeztetik a nyaralókat két dél-európai országban, de tojást sem érdemes fogyasztani, ha repedést látunk rajta, súlyos fertőzést kockáztathatunk.

Kapcsolódó
Ne fürödjünk szökőkútban, mert fertőzést okozhat
Kisgyerekekre különösen veszélyes lehet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik