Az aktív vulkánoknál időről-időre láthatunk a kráterből előtörő lángokat, van viszont egy hely a világon, ahol évtizedek óta megszakítás nélkül lángol a hegyoldal. Az Azerbajdzsánban, Bakutól nem messze levő Yanar Dağ, azaz az „égő hegy” tűzcsóvái nem emberi beavakozásnak köszönhetők, hanem a föld mélyéből előtőrő gázoknak.
Folyamatosan lángoló föld
A Yanar Dağ különlegessége abban rejlik, hogy nem időszakos természeti jelenség. Itt nincs robbanás, nincs lávafolyam, a tűz mégis állandó. A lángokat a felszín alól szivárgó földgáz táplálja, amely a porózus homokkő rétegein keresztül tör fel. A lángnyelvek akár 2-3 méter magasra is felcsapnak, és egy nagyjából 10 méter széles sávban égnek a domboldal mentén.
A környéken állandó a gázszag, és a talaj még hűvösebb időben is meleg tapintású. A tűz – a megfigyelések szerint – soha nem aludt ki.
A legenda szerint egy pásztor gyújtotta meg a tüzet
A legenda szerint a Yanar Dağ tüze az 1950-es években lobbant fel, amikor egy pásztor véletlenül meggyújtotta a felszínre szivárgó gázt. A láng azonban nem hunyt ki, és hamar kiderült: itt nem egyszerű tűzről, hanem egy folyamatosan táplált természeti jelenségről van szó.
A térség egyébként is különleges geológiai adottságokkal bír. Az Absheron-félsziget a világ egyik leggazdagabb földgázlelőhelye, ahol a természetes gázszivárgások már az ókorban is ismertek voltak.
A tűz földje
Nem véletlen, hogy Azerbajdzsánt gyakran „a tűz földjeként” emlegetik. Az itt égő természetes lángokat már évezredekkel ezelőtt is tisztelték, különösen a zoroasztriánus vallás követői. Számukra a tűz a tisztaság, az isteni jelenlét és az örökkévalóság szimbóluma volt.
A környék több ilyen „öröktüzet” is rejtett, amelyek közül mára csak kevés maradt fenn. A Yanar Dağ ezek közül a legismertebb. A történeti források szerint olyan utazók is beszámoltak hasonló jelenségekről, mint Marco Polo, aki a 13. században járt a térségben.
A víz is lángol
A Yanar Dağ környékén nemcsak a hegyoldal ég. Egyes patakok felszíne is meggyújtható a felszínre törő gáz miatt – ezeket a helyiek Yanar Bulaqnak, vagyis „égő forrásoknak” nevezik. A Vilascay folyó közelében több ilyen hely is található, amelyeket a helyi lakosok gyógyhatásúnak tartanak, és fürdőként is használnak.
A jelenség egy tektonikus törésvonal mentén felszínre szivárgó földgáznak köszönhető. A kutatások szerint a gázkibocsátás nem egyetlen ponton történik, hanem egy kiterjedt zónában, ami magyarázatot ad a folyamatos lángolásra.
Mára védelem alatt áll a látványosság
A Yanar Dağ ma már védett terület: 2007-ben hozták létre az Állami Történelmi-Kulturális és Természeti Rezervátumot, amely az Azerbajdzsáni Állami Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozik. A 2017 és 2019 közötti fejlesztések során múzeum, kőkiállítás és egy szabadtéri amfiteátrum is épült a területen.
Napjainkban a Yanar Dag az ország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, különösen naplemente után, amikor a sötétben még drámaibbá válik az égő hegy látványa.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Korábban már beszámoltunk egy útról, ami naponta kétszer eltűnik az áradásnak köszönhetően, a partot, amit vörösre fest az eső és arról is, hogy diákok vennék meg a Földközi-tenger egyik mesés szigetét.
