Gyakran gondolunk a természetvédelemre úgy, mint egy távoli, egzotikus feladatra: esőerdők újraültetésére vagy a sarkvidéki jégtáblák megóvására. Sir David Attenborough azonban 100. születésnapja küszöbén, legújabb, Secret Garden című sorozatával közel hozza a felelősséget, egészen a kertünkig.
Az új, ötrészes sorozat a brit kertek vadvilágát vizsgálja, különös fókuszt helyezve arra, hogy a fajok hogyan alkalmazkodnak az emberi tevékenység által formált környezetekhez, a Nyugati-felföldön élő nyestektől a Dél-Walesben élő pelékig.
Az idei Föld napján, amikor a bolygó jövőjéért aggódunk, a legendás természettudós arra emlékeztet mindenkit, hogy a világ egyik legfontosabb ökoszisztémája nem az Amazonasnál, hanem kerítéseinken belül lélegzik. A kék cinegék drámája, a vidrák titkos útja és a rovarvilág halk segélykiáltása mind azt üzenik:
a természet megóvása nem ott kezdődik, ahol az aszfalt véget ér, hanem ott, ahol mi magunk is teret engedünk a vadonnak.
Attenborough célja ezzel az ötrészes sorozattal az, hogy ráébresszen minket: kertjeink nem csupán elszigetelt zöld foltok, hanem egy hatalmas, összefüggő ökológiai hálózat részei. Megmutatja, hogy a kertészek, vagyis mi magunk is a megoldás részeseivé válhatunk a biodiverzitás helyreállításával.
Ha a Secret Garden üzeneteit a magyarországi viszonyokra adaptáljuk, akkor a cél egyértelmű:
a „steril” kertek helyett egy élettel teli, önfenntartó ökoszisztémát kell kialakítanunk. Hazánk éghajlati sajátosságai (forró nyarak, aszályok) miatt nálunk a vízpótlás és az őshonos növények szerepe még hangsúlyosabbá válik.
Íme a legfontosabb gyakorlati teendők a sorozat szellemében
Jöjjön a „lusta” kertész módszer: ne nyírjuk a füvet minden héten! Hagyjunk meg a „vadvirágos szigeteket”, ahol a méhek és lepkék táplálékot találnak ráadásul a magasabb fű jobban megtartja a talaj nedvességét és hűvösebben tartja a környezetet.
Gondoskodjunk kerti tóról vagy itatóról, hiszen a még a legkisebb vízfelület is mágnesként vonzza az élővilágot. A forró hazai nyarakon a madaraknak és sünöknek kihelyezett lapos vizesedény életmentő lehet. Helyezzünk ki egy lapos tálat – például cserép alátétet – egy védett, de belátható helyre. Tegyünk bele egy követ, hogy a rovarok is ki tudjanak mászni belőle.
Ne vitessük el és főleg ne égessük el az összes nyesedéket! Egy sarokba rakott rőzserakás vagy farönk tökéletes otthon a hasznos rovaroknak és a nálunk is gyakori sünöknek. A sorozat egyik fő tippje a kerítéseken vágott apró (körülbelül 13×13 cm-es) „sün-kapu”, hogy az állatok szabadon mozoghassanak a kertek között. Ez lehetővé teszi, hogy a sünök éjszakánként több kertet bejárva vadászhassanak a kártevőkre, így nem szorulnak be egy élettelen területre.
Cseréljük le a tájidegen tujákat őshonos cserjékre (például fagyal, bodza, galagonya, mahónia, borbolya). Míg a tuja szinte semmilyen hazai fajnak nem ad táplálékot, addig a fekete bodza vagy a közönséges mahónia virága és bogyója tucatnyi madár- és rovarfajnak a túlélést jelenti.
Ültessünk olyan növényeket, amelyek bírják a magyar klímát és táplálják a helyi rovarvilágot (például levendula, nyáriorgona, tüdőfű, borostyán, vadszőlő vagy gyümölcsfák).
Kerüljük a rovarirtókat és gyomirtókat. A sorozat rávilágít arra riasztó tényre, hogy a rovarok 60%-os csökkenése miatt a madárfiókák éhen halnak. Legyen vegyszermentes a kertünk!
Magyarországon a széncinegék, kék cinegék és házi rozsdafarkúak örömmel foglalják el a kertünkbe helyezett mesterséges odukat. Gondoljunk bele, egy cinegepár egyetlen fészekalj felneveléséhez több ezer hernyót és levéltetvet gyűjt össze a kertünkből. Ők a leghatékonyabb, ingyen dolgozó kertészek.
Fecskék: ha van istállónk vagy fészeképítésre alkalmas terület, segítsük a sorozatban is kiemelt füstifecskék fészkelését sárgyűjtő helyek kialakításával.
Sokszor talán a legnehezebb dolog a kertésznek, hogy nem csinál semmit, mégis, adjunk esélyt „lusta” kertészkedésnek is.
Jelöljünk ki a kert végében egy 2-3 négyzetméteres területet, ahol egész évben tilos a fűnyírás, és ne takarítsuk el az avart vagy a lehullott gallyakat. Ez lesz a „biodiverzitási hotspot”. Itt tudnak áttelelni a rovarok, és itt fognak megjelenni azok a vadvirágok, amelyek a méheknek élelmet adnak.
A Secret Garden epizódjai a BBC One-on és a BBC iPlayeren valamint a Youtube csatornán láthatók.
Előző cikkünkben írtunk a természettudós valaha volt legfontosabb üzenetéről is.
