A Pékek Világszövetsége 2001-ben elhatározta, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. Célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének, a kenyérnek a jelentőségét.
A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott, tisztelete részint ezen alapszik.
Érdekességek mindennapi kenyerünkről
- A kenyér alapvető táplálék volt, mint ilyen lett a termékenység, a gazdagság, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel.
- A kenyér legfontosabb alapanyaga a Kárpát-medence középső részén a búza, míg a rozs elsősorban három területen gyakori: Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírség dombos hátain.
- A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza . Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek , hiszen a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében.
- A kenyérsütés napja általában a szombat volt, ekkor egy hétre valót készítettek. A 16. századból származnak az első adatok, hogy kenyérsütő kemencéket készítettek, ezekre mint a ház lelkére tekintettek.
- A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították , hogy magasra nőjön a kenyér.
- A kenyeret nagy becsben tartották, s a népi táplálkozásban fontos szerepe volt, de csak a középkor végétől, addig kásaételeket és lepényszerű kenyereket ettek.
- A 18. század végétől vált a paraszti háztartások ideális kenyerévé a kelesztett, szép púpos formájú, vidékünkön kerekre formázták. A kenyeret szertartásosan kezdték meg. Sokan ma is keresztet vetnek rá, utána szegik meg. Régen a gazda feladata volt a kenyér megkezdése.
- Szinte nem volt olyan étkezés, amihez ne fogyasztottak volna kenyeret, de ették csak magában is, esetleg mellé pirospaprikát, sót vagy szőlőt, szilvát, almát, szalonnát, sonkát vagy lesütött húst.
- A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.
- Magyarországon a kenyér mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja vagy azt szimbolizálja.
- Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.
- Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet. Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti.
A jó kenyér titka a jó kovász
Komáromy Béla nyugdíjas pékmester évtizedek óta a kenyér bűvöletében él. Szerinte a jó kenyér jó érzéseket kelt testben és lélekben, s legalább egy hétig fogyasztható- írja a zaol.
– A jó kenyér hosszú érlelésű kovásszal készül. A kovásznak legalább 8-12 órát kell érnie. Ebben alakulnak ki a kenyérre jellemző ízek és aromák, tejsav és ecetsav jelenik meg benne. Előbbinek kell többnek lenni, akkor nem lesz szúrós, ecetillatú a kenyér. A tésztának jól meg kell kelnie, hogy tökéletes legyen a kenyér. A roppanós héjon a karamellizálódás után gyönyörű őzbarna szín jelenik meg – szólt a fortélyokról a pékmester, aki azt is elmondta, hogy ha a boltban nagyon puffasztott kenyeret látunk, abban biztosan adalékanyag van. Az is meghatározó, hogy sütőben vagy kemencében sül-e: mind-egyikből más ízű, állagú kenyér kerül ki. A sütés után következik a hűtés, legfeljebb 25, de legjobb, ha 15 fokos helyre tesszük a kenyeret, mert ha a belseje hosszú ideig meleg, nem lesz jó a tészta szerkezete.
Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 45-47 kilónyi kenyeret fogyaszt
Ha egészségesen akarunk étkezni, akkor a magasabb rosttartalmú kenyeret válasszuk, a gabonafélék emészthetősége ugyanis a rosttartalomtól függ. Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek.
Forrás: netfolk.blog
