Tavaly öt, Magyarországon jeladóval ellátott fehér gólya kezdte meg vonulását, hogy a hűvös hónapokat melegebb éghajlati viszonyok között töltse.
Bár nem minden gólya repül Afrikáig, de a jeladóval ellátott madarak a Nílus-völgyet elhagyva már nehezen követhetők nyomon a GSM-hálózat lefedetlensége miatt. Az öt jeladós fehér gólya közül Illangó Dél-Szudánból, Hajdú Észak-Szudánból, Báró – a legkorábban hazatérő gólyák egyike – Ciszjordániából, míg Illangó és Eszténa Damaszkusz közeléből adott legutóbb jelet, és jeladójuk jelenleg is aktív.
Eltűnt viszont az éterből az ötödik jeladós fehér gólyánk, aki utoljára Isztambul közeléből “jelentkezett” be.
A Ludány nevű madár 2017-ben Nógrádban utolsóként repült ki a fészekből, a vonulást augusztus 26-án kezdte meg. Délkelet felé vette az irányt egy nagyobb csapattal. Isztambul és Rodostó között érték el a Márvány-tengert, itt azonban a fiatal madár megállt az európai oldalon. Mivel későn repült ki, valószínűleg nem volt több energiája a vonulás folytatásához, nem tudott megerősödni sem az indulás előtt. Nem tudjuk, hogy folytatja-e még az útját, s akár át is telelhet ezen a környéken, mivel a Márvány-tenger partvidékén nem jellemzőek a szélsőséges éghajlati viszonyok
– mondta egy korábbi nyilatkozatában Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinátora.
A szakember akkor még nem tudhatta, hogy Ludány tartózkodási helyét nem sokáig követhetik nyomon. Jeladója inaktívra váltott, valószínűleg meghibásodott, ami nem jelenti automatikusan a madár pusztulását. Meglehet, hogy a gólya Törökországban maradt, de akár Afrikáig is repülhetett, ám sajnos az is előfordulhat, hogy áramütést szenvedett, és a jeladó ez esetben használhatatlanná vált.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
