Norvégia bejelentette a prémes állatok tenyésztésének tilalmát

Norvégia lesz a 14. európai ország, amely megtiltja az összes prémes állatok tenyésztését. Az országban közel egymillió rókát és nyércet nevelnek szűkös ketrecekben és ölnek meg a szőrükért.

A gázzal vagy áramütéssel végzett állatok védelmében már több nemzetközi szervezet is felemelte a hangját, eddig sikertelenül. 2015-ben például a norvég prémállat tenyésztők visszautasították a kormány állami támogatásának csökkentésére tett javaslatát, ugyanis szerintük ez csökkenti a vidéki területek gazdaságát.

Guri Wormdahl, az illetékes szövetség egyik tagja most is megdöbbenve fogadta a tilalmat.

Mintegy 200 prémállat tenyésztő működik Norvégiában, mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztat, betartva az állatjólétre vonatkozó szigorú szabályokat.

NOAH a norvég állatjóléti szervezet hosszú ideje harcol a prémes állattenyésztés tilalmáért, a tevékenységet kegyetlen üzletnek tekinti, így méltán üdvözölték a döntést.

“Nagyon elégedettek vagyunk” – mondta a szervezet vezetője, Siri Martinsen, hozzátéve, hogy reméli, a norvég parlamentben megkapja a többségi támogatást.

Ruud Tombrock, a Humane Society International ügyvezető igazgatója is hasonlóképpen vélekedett:

Nagy örömünkre szolgál, hogy egy ilyen határozott ígéretet kaptunk a norvég kormánytól a “szőrmeüzlet”kapcsán, és bízunk benne, hogy ebben a fontos kérdésben meg lesz a politikai támogatás is.

Magyarország és a csincsilla

A világ prémesállat-tenyésztésében négy faj játszik szerepet: a nyérc, a kékróka, az ezüstróka, valamint a csincsilla. A nagyvilágot tekintve leginkább a nyérctenyésztés a jellemző, idehaza a csincsillatenyésztésnek van jelentős múltja és biztató jövője- írja a magyarmezsgye.

Csincsillák

A csincsillák a mai Chile, Peru, Bolívia és Argentína területén éltek, ma már csak kis számban fordulnak elő az Andok-hegységben, 3000 m-es magasságban, rendkívül zord körülmények között. Az éghajlat szélsőséges, a vegetáció gyér. Nappal sziklaüregekbe húzódnak, és csak szürkületkor bújnak elő, hogy elfogyasszák az elszáradt növényi részekből, magvakból álló táplálékukat. Vízhez úgy jutnak, hogy a lecsapódó harmatot nyalogatják. A természet a csincsillát igénytelenné, ellenállóvá formálta, és ezt a tulajdonságát megtartotta a mai napig is. A csincsilla nagyüzemi tenyésztésében hazánk élen jár. Kanada termelése mérhető még hozzánk. A feldolgozott prémeket divatházaknak, leginkább más kontinensekre értékesítik.

A csincsilla szőrméjére nagy kereslet mutatkozik külföldön, mindezek mellett a hazai termelés bővülésére is adottak az esélyeink.
Mivel a csincsillatenyésztés egyedüli célja a prémelőállítás ezért az ágazat sok ember szemében szálka. Tegyük hozzá, hogy jogosan. Ugyanakkor tény, hogy addig, amíg bizonyos körökben még mindig igény, rosszabb esetben divat ezeknek az állati szőröknek a viselése, addig ezen keresletre “ugrik” a piac is.