Életmód

200 ezer tonna magyar alma nyomában – Hová tűnt a termés?

Drasztikusan csökkent idén márciusban az alma ára, pedig a gazdák mintegy 350 ezer tonna gyümölcsöt tároltak el a magasabb ár reményében.
Korábban a témában:

A szakértők találgatásba fogtak, hogy mi okozhatta a magyar termelők óriási anyagi veszteségét. A sajtóban szárnyra kapott hírek szerint nagy mennyiségű, olcsó lengyel alma árasztotta el a piacot, amely nem tett jót a magyar termesztőknek, míg a tárolástechnológiával foglalkozó cég néhány általa becsült adattal egészítette ki az információt.

100 forintra esett vissza a gyümölcs ára

Hiába volt ősszel – az előző évhez képest – kevesebb a betárolható alma, tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs ára. A tárolástechnológiában élen járó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar” almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak a tárolók.

Fotó: MTI - Balázs Attila
Fotó: MTI – Balázs Attila

Zavaros tranzakciók

Az ULO és Smartfresh technológiát alkalmazó társaság szerint a csökkenő mennyiség elértéktelenedése egy piaci nonszensz, és a háttérben pedig nem átlátható, zavaros tranzakciók állnak.

Míg 2014-ben Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák, tavaly mindössze felére esett a terméshozam, amelyből mindössze 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas minőségű. A piaci tendenciák alapján köztudott, hogy a csökkenő mennyiség emelkedő árakat eredményez, így a termelők joggal számítottak arra, hogy betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal.  Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben idén 100 forintra visszaeső ár szinte csak a tárolás költségeit fedezi.

A jelek szerint az alma jelenleg nem a normál piaci trendek szerint változtatja az árát és 200 ezer tonna magyarnak nevezett gyümölcs sajnos nem látható módon legalizálódik a kereskedelemben. Bár az EKR rendszer nyomon követi a kamionokat, papírok, származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a hazai gazdák nem tudnak tervezni és a külföldi alma magyarként kerülhet be a hazai értékesítési rendszerbe – mondta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

A magyar gazdák érdekeit szem előtt tartó szervezet fontosnak tartja a Magyarországra érkező gyümölcsök piacra jutásának nyomon követését, és nyílt tranzakciókat szorgalmaz, amellyel megelőzhetőek lennének a fentiekhez hasonló, gazdasági károkat okozó visszaélések.

Címfotó: MTI – Balázs Attila

Ilyen színes hajókat csak a máltai kikötőkben lehet látni

Luzzukat ringat Marsaxlokkban a tenger - ez a tökéletes regény-nyitómondatnak is beillő néhány szó valójában a máltai valóság egy csodaszép szelete. Ozirisz szeme, különleges hajóroncsok és színes vízi taxik engednek betekintést Málta kultúrájának egy olyan részébe, amiről méltatlanul kevés szó esik.

Csodás tengerparti élmények, újra! (x)

Málta egyik büszkesége, hogy természetes fürdővizeinek köszönhetően az EU a vízminőség szempontjából értékelt országok három legjobbja közé sorolta.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.