A kicsinyke Kihnu szigete Parnü megyében található Észtországban. Bár tényleg aprócska, mégis a legnagyobb a Rigai-öbölben, és a hetedik legméretesebb az országban. Mindössze 16 négyzetkilométeren terül el. Kihnuban 604-en élnek, közülük 69-en iskolások. A szigeten négy falu – Saare, Lemsi, Rootsikula és Linakula – található.
A sziget urai a hölgyek
A női hatalom kifejezést a nyugati kultúrában és a feministák közt gyakran az erős nőkkel azonosítják, itt azonban más áll a háttérben.
A férfiak a tengeren dolgoznak
A szigeten a férfiak ősidők óta a tengeren töltik az év nagy részét, ráadásul naponta hajnaltól sötétedésig, hogy minél több halat fogjanak ki – mert ez a fő táplálkozási forrásuk.
Így némileg a kényszer és a túlélési ösztön kényszerítette a gyengébb nemet arra, hogy mindent ők szabályozzanak, és a falvak mindennapjaiban is övék legyen a felelősség.
A helyi viselet, különösen a díszes szoknyák világszerte híresek. 2003 novemberében az UNESCO az emberiség szellemi öröksége részének nyilvánította a szigetet, ahol a legnagyobb hagyománya a zenének van. A nők népviseletbe öltözve dalolnak és szavalnak a sziget ünnepségein. A nemzeti ünnepeket együtt tartják a négy falu lakói. A sziget közösségi háza múzeumként is szolgál, az emberek legtöbbször itt gyűlnek össze.
Gyakorlatilag nincs közúti forgalom
Kihnu szigetén gépkocsik nem közlekednek, csupán néhány robogó és sok-sok kerékpár jelenik meg a rossz minőségű utakon. A gyerekek hagyományos hangszereken tanulnak játszani az iskolában és a Kihnu nyelvjárást beszélik.
A sziget hajóval és repülővel egyaránt megközelíthető, de télen csak napi egyszer közlekednek kompok.
