Ahhoz, hogy egy forrás vize gyógyminősítést kapjon különböző elemzések és hatástanulmányok szükségesek, melynek során kiderítik például azt, hogy milyen ásványi anyagok vannak a vízben, mekkora mennyiségben, illetve, hogy milyen gyógyító hatásai lehetnek. A gyógyvizek egy részével valamilyen hiánybetegséget lehet kezelni, de van olyan is, amely képes helyreállítani a szervezet egyensúlyát – olvashatjuk a házipatika oldalán.
A gyógyvizeket összetételük alapján 8 nagy csoportba oszthatjuk
Az alkalikus gyógyvizeket gyomorsavtúltengés, gyomor-, bélhurut és légúti hurut esetén használják ivókúrára. Ilyen alkalikus víz található Bükkszéken, Kisterenyén, Nagyszénáson, Túrkevén, Békésen, Szolnokon, Tótkomlóson, Gyopárosfürdőn, Gyulán, Makón, Balfon és Szécsényben. Vesekövesség esetén ellenjavallt a fogyasztásuk!
A földes-meszes vizek fő alkotórészei a kalcium-, a magnézium- és a hidrokarbonát-ionok. A földes-meszes vizeket reumás betegek, ha pedig szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegek kezelésére használják. Mind e mellett fokozhatják a vizeletkiválasztást, így jól kezelhető a segítségükkel a vesehomok vagy a vesekövesség. Ilyen vizet adnak a budapesti Császár, Lukács, Rác, Rudas és Gellért fürdő egyes forrásai, hasonló, de hideg, szénsavas földes-meszes forrást találunk Balatonfüreden, Csopakon, Székesfehérváron, Kékkúton, Mohán.
Kapcsolódó anyag >>> Csillagokkal minősítettek 28 magyarországi fürdőt
A kloridos, illetve konyhasós vizeket fürdőként reuma- és a női szervek betegségei esetén, ivókúrában pedig a nyálkahártyák hurutjaira ajánlják ezeket. Legfőbb lelőhelyei: Hajdúszoboszló, Debrecen, Pesterzsébet, Eger, Karcag, Sóshartyán és Cserkeszőlő.
A keserűvizek alkalmi hashajtásra, rendszeresen az emésztés javítására, a székletürítés megkönnyítésére alkalmazhatjuk őket, hígítva pedig a gyomor- bél-, máj- és epebetegségek gyógyításához használják. E csoportba tartozik a Hunyadi János, a Ferencz József és a Mira víz. Alkalmazásuk nem ajánlott azoknak, akiknek heveny gyomor- vagy bélhurutja, gyomor- vagy nyombélfekélye, epehólyag-gyulladása van, és a krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedőknek sem szabad ilyen vizeket inni.
A vastartalmú vizeket a vashiány okozta vérszegénység esetén alkalmazzák ivókúrára. Parádon a Clarissa- és az István-forrás, vagy a mohai Stefánia-forrás ilyen gyógyvíz.
A kénes vizek fő hatóanyaga fürdőzéskor nem csak a bőrön át, hanem légzés útján is bejut a szervezetbe, és a porcokba is beépül. Ez ízületi kopások esetén kiváló. Ám a kénes víz nem csak ízületi megbetegedésekre, degeneratív gerinc- és végtagízületi bántalmakra hatásos, mint általában a termálvíz – a szív és érrendszeri problémák esetében is gyógyerővel bír! Budapesten az Imre, a Lukács és a Rudas fürdő egyes forrásai, Harkány, Parád, Erdőbénye, Aranyosfürdő, Balf több forrása, Hévíz és Mezőkövesd kútjai.
Kapcsolódó anyag >>> Százezreket vonz a parajdi sósfürdő
A jódos-brómos-sós vizeket reuma, női betegségek és egyes bőrbetegségek esetén ajánlják. Hajdúszoboszlón és Debrecenben meleg, Pesterzsébeten hideg vizű források találhatók. A jódos vizeket ivókúrára csak igen kis mennyiségekben rendelik, mert erőteljesen befolyásolja a pajzsmirigy működését.
A rádium-tartalmú vizek fájdalomcsillapító és idegrendszert nyugtató hatással rendelkezik. Ezen kívül serkenti a sejtregenerálódást és az anyagcserét. A hatóanyag a bőr szarurétegében rakódik le. Ezek közé a vizek közé tartozik a Rudas, az Imre- és a Gellért-fürdő forráscsoportjai, Eger, Miskolctapolca termálfürdői és a hévízi tó.
Mielőtt ivókúrába kezdenénk, mindenképpen kérjük ki a kezelőorvosunk vagy kifejezetten gyógyvizekkel foglalkozó fürdőorvos tanácsát, mert az egyoldalú ásványianyag-többlet felboríthatja a szervezetünk elektrolit-egyensúlyát, így a testünk működését is megzavarhatja.
