Életmód

Létezik egy sziget, ahol a kagyló a fizetőeszköz

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 03. 02. 06:18

Korábban a témában:

Elnézést, ez hány kagylóba kerül?

Egy furcsán hangzó kérdés, ami nap mint nap elhangzik a Salamon-szigeteki boltokban és piacokon, ott ugyanis még fizetőeszközként tekintenek a kagylóra, írja riportjában a Vice.

Hogy mennyi tonhalat kapunk a kagylóinkért cserébe, az attól függ, hogy milyen a színük és a formájuk, mesélte a lapnak egy üzlet tulajdonosa Malaita szigetén, amely megközelítőleg másfélórányi repülőútra található az ország fővárosától.

Egy zsineg sötétebb kagylóért a mostani árfolyamon úgy két kisebb doboznyi tonhalat vásárolhatunk, de a pirosak többet érnek: egy 1-1.5 méter hosszú zsineg eladásával egy nagyobb család akár napokig is jóllakhat a halból.

Kagylóval csak Malaitán, a Salamon-szigetek legnépesebb területén lehet fizetni, és bár a bankokban nem lehet befektetni, szinte az összes kereskedő elfogadja, mint fizetőeszközt.

A kagylópénzt a helyi lagúnában fűzik össze. A lap riportere itt találkozott egy házaspárral, akik egy kevésbé jól menő turisztikai irodát üzemeltetnek. Mivel alig volt vendég, aktiválták a B-tervet és próbáltak minél több kagylót felhalmozni. Hisznek benne, hogy egy nap még gazdaggá teheti őket a megtakarításuk, és bár arról nem akartak beszélni, hogy pontosan mennyi kagylójuk van, annyit azért elárultak, hogy rengeteget félreraktak.

Wikimedia Commons

A kannibáloktól a menyasszonyi árig

Úgy 150 évvel ezelőtt a helyiek mesterséges szigeteket építettek a lagúnán, hogy tudjanak hova menekülni a rendszeresen megjelenő kannibálok elől. A legenda szerint bár a támadóik igazán szerették volna megenni őket, és állítólag sportként tekintettek erre a szokásra, nagyon féltek az óceántól.

A mesterségesen kialakított szigeteken élve ugyanakkor valamiből meg is kellett élniük, ezért elkezdtek kagylóhéjakat tisztogatni. Az 1900-as évek elejéig a Csendes-óceán partjain még hétköznapinak számított a kagylópénz, de a többi nép idővel hátat fordított a természetes fizetőeszköznek és követték a globális irányzatot.

Malaitán viszont azóta sem hagytak fel a tradícióval az emberek és az egyik utolsó közösségnek számítanak, ahol még ma is használják.

A kagylóknak van másik haszna is a szigeten, mégpedig az, hogy a férfiak úgynevezett menyasszonyi árként ezzel vehetik meg maguknak a jövendőbelijüket.

Lots of different seashells piled together in solid background.
Thinkstock

Bár a bitcoini magasságoktól még messze vannak, úgy hírlik, hogy a pénznemük árfolyama az elmúlt 30 évben az ötszörösére emelkedett.

A kagylópénz jelentős részét ma turistáknak adják el vagy ékszereket készítenek belőlük, amit a fővárosi Honiara piacán értékesítenek. Mégis, a helyiek vallják, van jövője a fizetőeszközüknek.

Mindenhol csak ezt látni, bármerre nézel a szigeten. Azt hiszem, hogy örökké így lesz. A gyermekeim, az ő gyermekeik, az ő gyermekeik korában, úgy 400 éven át. Ez a véleményem

– nyilatkozott a lapnak Mary Bruno, akinek családja szintén a szigeten él.

Evdilos village, Ikaria island, North Aegean islands, Greek Islands, Greece, Europe
A sziget, ahol 81 évesen fiatalnak számítanak az emberek
Ikaria lakosságának egyharmada megéli a 90 éves kort.

Kiemelt kép: Flickr / Les Butcher

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.