Életmód
Hortobágy, 2015. augusztus 30.
Fecskék gyülekeznek villanyvezetékeken a Hortobágyon, a Kungyörgy-telep közelében 2015. augusztus 30-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Fecskehajtó kisasszony napján útra kelnek a vándormadarak

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 09. 08. 06:18

Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak.
Korábban a témában:

Története

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.

A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.

Népszokások

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták:

Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.

Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Karancslapujtõ, 2018. április 25.
Füsti fecske (Hirundo rustica) Karancslapujtõn 2018. április 25-én. A Magyar Madártani Egyesület közlése szerint április és május kiemelt fecskevédelmi idõszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe és felelõssége van. A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építõ fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévõ természetes fészkek és telepek fokozott védelmével - a fészekleverések hatósági bejelentésével -, valamint az ezek mellé kihelyezett mûfészkek, sárgyûjtõhelyek létesítésével érhetõ el.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

Ősi pogány őszkezdő nap. „Fecskehajtó Kisasszonynak” is nevezik. Ettől a naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja.

Az időjóslás szerint ha ezen a napon bugyborékosan esik az eső, csapadékos lesz az ősz, és nem lesz jó a vetés.

A hiedelem szerint ezen a napon kukoricaszárat, fűzfát, szénát, három almát és három nádszálat szenteltek. Ha valamelyik állat beteg lett, ebből etették. Bezárták az állatot és az ajtóra kívülről keresztet rajzoltak.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.

Ezerec, 2011. augusztus 15.
Fecskék gyülekeznek egy elektromos vezetéken a bulgáriai Ezerec településen kora reggel.  (MTI/EPA/Vaszil Donev)
Alaphangon egymillió fecske hiányzik Magyarországról
A 15-20 évvel ezelőtti állapotot legalább ennyi időbe tellene visszaállítani, de a helyzet nem túl reményteli.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.