Története
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
Népszokások
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták:
Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.
Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Az időjóslás szerint ha ezen a napon bugyborékosan esik az eső, csapadékos lesz az ősz, és nem lesz jó a vetés.
A hiedelem szerint ezen a napon kukoricaszárat, fűzfát, szénát, három almát és három nádszálat szenteltek. Ha valamelyik állat beteg lett, ebből etették. Bezárták az állatot és az ajtóra kívülről keresztet rajzoltak.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
