Luca ma megmondja, hogy 2019-ben mire számíthatunk

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13., azaz Luca napja volt az év legrövidebb napja, melyyhez számos népszokás, hagyomány fűződik. Ezek többsége az új esztendőre vonatkozó mágikus eljárás, időjóslás, termésjóslás és szerelmi jóslás.

Fényt hozó és boszorkány

Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban ilyenkor mindenütt örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló – s vele együtt Luca is – aztán a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet varázslataikkal.

Ami a hölgyeknek talán a legfontosabb: a néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”, a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés és meszelés. Aki megszegi e tilalmat, azt Luca nagyon keményen megbünteti. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és szabad volt babot fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást. Sütni viszont süthettek, sőt! Molnárkalácsot szinte kötelező volt, de Luca napján sütötték meg a szentestére szánt ostyát is, amit lisztből és vízből sütöttek, mindenféle más hozzávaló nélkül.

Luca napi molnárkalács: ma ezt süsd ki!

Luca napja van. Ugyan a hagyományok szerint ez dologtiltó nap volt az asszonyoknál, molnárkalácsot azonban süthettek.

Idő- és termésjóslás

Sok helyütt Luca napon hajtattak búzát, kukoricát. Ezt laposabb kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” alá helyezett kövekkel emelték meg, a vizet pedig folyamatosan kellett pótolni, hogy ellepje a szemeket. Ha azok nagyra, magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból aztán megjövendölték, hogy az elkövetkezendő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, milyen időjárás várható.

Termékenységvarázslás

Országszerte szokás volt a legények kotyolása. Először is a legények olyan hosszú gerendát vontattak be a szobába, hogy alig lehetett az ajtót becsukni tőle, meg szalmát is vittek magukkal be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol eközben rostán át vizet öntöttek a kotyoló ifjakra. Ezek a népköltészeti alkotások nem éppen kedvesek, de megsértődni nem illett, és nem volt szabad közbeszólni sem, mert akkor megtörik a varázslat! Ez ugyanis termékenységvarázslás volt, éhen halni meg senki sem vágyott a következő esztendőben.

Luca-kalendárium

Ez a Luca napjától karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Egy nap egy hónapnak felelt meg. Régen, az emberek nagyon is átélték a Luca-naptól karácsonyig terjedő mágikus tizenkét nap jelentőségét. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja, a január havas lesz.

Boszorkánykőn vigadtak a Luca napi boszorkák

Festői környezetben készültek a hagyományőrző napra.

Szerelmi varázslás

Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal az utcára ment, akkor az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, s abban a vízben mosdott meg.

Luca-széke

Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik az ötszög alakú Luca széke készítése is, melyet ezen a napon kezdtek faragni. Készítéséhez kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak fel, s annak karácsonyig el kellett készülnie. A szék készítője magával vitte azt december 24-én az éjféli misére. A hiedelem szerint ekkor a székre ülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.

Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Bódi Katalin