Erdélyi Zsolt debreceni túrakerékpáros nem először vállalkozott embert próbáló utazásra. A sportember öt éve negyvennégy napon át 4 és félezer kilométert tekert Magyarország útjain, rá egy évre pedig arra vállalkozott, hogy körbebiciklizi a hajdani Nagy-Magyarországot. Amint arról a Sokszínű Vidék beszámolt, a 10 országon átívelő, 6 ezer kilométeres határ menti utazás során kalandok egész sorát élte át: egyebek mellett küzdött pásztorkutyákkal, vadkempingezett temetőben és kikérte magának, hogy menekültnek nézzék.
2019 újabb mérföldkő a túrakerékpáros életében. Erdélyi Zsolt a vasfüggöny felszámolásának 30. évfordulója előtt tisztelegve teljesítette az EuroVelo13, azaz a Vasfüggöny-útvonal (Iron Curtain Trail) távját. Egyedül, kísérő személyzet nélkül. A fiatalember május 5-én pattant kerékpárja nyergébe és október 5-én fejezte be “küldetését”: ekkor érkezett vissza Magyarországra.
Mit kell tudni a Vasfüggöny-útvonalról? – kérdeztük Erdélyi Zsoltot.
Az EuroVelo13 az EuroVelo nemzetközi kerékpáros úthálózat tizenharmadik vonala, amely a norvég Kirkenesből az egykori vasfüggöny mentén Bulgáriáig vezet. Az Iron Curtain Trale egyike annak a három EuroVelo útvonalnak, amely Magyarországon is áthalad. Nevét arról kapta, hogy az egykori vasfüggöny nyomvonalát 20 országon, valamint több mint 10 ezer kilométeren keresztül követi. A Vasfüggöny-útvonal a leghosszabb az EuroVelo úthálózatában.
Milyen menetfelszerelés kellett a táv teljesítéséhez?
A csomagok összsúlya 25-28 kiló között volt négy kerékpáros túrazsákban elhelyezve, a bringa első és hátsó csomagtartóján. Ehhez hozzájött a kerékpár súlya, így összesen 40 kilós volt a menetfelszerelés.
120 naposra tervezte az utat, végül 145 nap lett belőle. Mi volt az oka?
Egy sajnálatos esemény és kényszerpihenő miatt csúszott az expedíció befejezése, ugyanis a német-cseh határ közelében eltűnt a pénztárcám igazolványokkal, bankkártyával, készpénzzel együtt. Ezért haza kellett utaznom pár napos kényszerpihenőre, míg pótoltam a dokumentumaimat. Ugyanakkor be kell vallanom, hogy túlvállaltam magam: a túra dokumentálása, a filmezés és a fotózás nagyon sok időt elvett, ezért is volt még némi csúszás a befejezésben. A szerb-bolgár területen nagyon kemény, hegyes, emelkedős szakaszokkkal kellett megbirkóznom 3 héten át, és ez is nagyban megnehezítette a befejezést.
Hány országot érintett a hosszú kalandozás során?
Norvégia, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Kalinyingrád (Oroszország), Lengyelország, Németország, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Macedónia, Görögország, Törökország útjain tekertem.
Ízelítő Litvániából
Indulása előtt felkínálta a lehetőséget az érdeklődőknek a csatlakozásra. Akadtak vállalkozó szellemű bringások?
Az expedícióhoz csatlakozókat két részre bontanám. Az egyik részük, akik spontán csapódtak hozzám: Észtországban, Oroszországban, Kalinyingrádban, Németországban voltak spontán csatlakozók akár több napra is. A másik a szervezett, a közösségi médiában hirdetett csatlakozók, akik a magyar és a felvidéki szakaszra érkeztek. Jellemzően 1-1 napra, de például Bácsalmáson egy közel 10 főből álló csapat fogadott, mikor beérkeztem a városba.
A nagy teljesítmény mellett nyilván felejthetetlen élményekkel is gazdagodott.
Örök emlékeket őrzök az útról, melynek során 9974 kilométert kerékpároztam, és érdekességként említem: 18 kilót fogytam. Bárhol tekertem, bárhol jártam, bárhol hajtottam álomra a fejemet, minden országban segítőkész, kedves emberekkel találkoztam. Sok szép tájat, történelmi helyet láttam, és gasztronómiai kalandok részese is voltam. Több mint 4 ezer fotót és több mint 15 ezer videós filet készítettem. Örök mementóként a fotókból október közepén jelenik meg egy falinaptár, jövő év április végén pedig egy útikönyv – DVD-melléklettel.
Fotók: Erdélyi Zsolt magánarchívum
