A kávé világszerte a legnagyobb mennyiségben fogyasztott italok egyike. Több mint kétmilliárd csészényit iszunk belőle naponta, azaz másodpercenként mintegy 26 ezer adagot. Kedvenc élénkítőnkről sok mindent olvasni, például azt, hogy a fekete lehet az elhízás elleni harc kulcsa, vagy, hogy ébredés után nincs hatása a kávénak. De arról bizonyára már jóval kevesen hallottunk, hogy a fekete szeretete a génjeinkbe van kódolva.
Sejtettük, hogy valamiért ösztönösen kívánjuk
Az elmúlt években a Chicago-i Northtwestern Egyetem kutatói igazolták, hogy a kávé, azaz a koffein hatása azért eltérő egyes embereknél, mert azt génjeink kódolják. Ezért vannak olyanok, akiknek egy kávétól is erősen dobog a szívük, és olyanok is, akik élnek-halnak még egy csészéért. Ez egyben bizonyos fokú önszabályozást is jelent a kávé szeretetében és az elfogyasztott mennyiségben – írja a TÉT Platform, akik további érdekességeket is összegyűjtöttek a feketéről.
2018-ban több publikáció is arra mutatott rá, hogy a rendszeres, napi 3-5 csésze kávét fogyasztók körében akár 15 százalékkal is csökkenhet a szív- és érrendszert érintő betegségek előfordulása. Sőt, a pozitív hatásokat már napi egy csészével ivók körében is kimutatták.
A túl sok kávé fogyasztása tehát egyáltalán nincs rosszabb hatással az artériákra, mintha naponta csak egy csészével innák. Jó hír tehát a kávé szerelmeseinek, hogy ha bírjuk, akár napi 25 feketét is elkortyolhatunk anélkül, hogy tönkretennénk vele a szívműködésünket – de erről korábban mi is részletesen írtunk.
A koffeinről sokan tudják, hogy enyhe vízhajtó hatással rendelkezik. Néhányan viszont azt gondolják, hogy a kávéfogyasztás fokozza a szervezet vízveszteségét.
Ez azonban csak az eszpresszó esetén igaz: a szakértők mérései szerint 1 mg elfogyasztott koffein ugyanis csak 1,17 ml vízveszteséget okoz. Egy adag presszó- és hosszú kávéban is nagyjából 70 mg koffein van. Ez mintegy 82 ml folyadékveszteséghez járul hozzá, ám az átlagosan két dl mennyiségű hosszú kávéval ezen felül beviszünk még 118 ml vizet a szervezetünkbe, tehát a mérleg pozitív.
– olvashatjuk.
Tízből kilenc ember szinte biztosan úgy véli, hogy a fejlődésben lévő gyerekeknek nem szabad kávét inniuk. Azonban ezt a feltevést nemhogy nem igazolták tudományos kutatások, a szakemberek szerint a gyermekek szervezete éppen olyan mértékben képes lebontani a koffeint, mint a felnőtteké. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek is dönthetik magukba a kávét, csak azt, hogy frissítő nem jelent káros hatást.
Egy februárban publikált vizsgálat szerint a koffein kimutathatóan lelassítja a vízmolekulák pörgését. Azaz míg az élő szervezetet stimulálja, az egyszerű molekulákat inkább csillapítja. A kutatók szerint azonban ennek ránk nincs hatása – egy csésze kávé mindössze egymillió vízmolekulára lehet hatással – azonban rendkívül fontos lehet a gélek és az emulziók esetén, amelyeket gyakran használunk gyógyászati vagy kozmetikai célból.
A kávé szinte energiamentes, egy csésze mindössze 2-3 kalória üresen – nyilatkozta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a lapnak. Ha cukor nélkül, esetleg édesítőszerrel és kevés tejjel vagy kávétejszínnel fogyasztjuk, a napi energiabevitelünkhöz sem járul hozzá jelentősen.
Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Pixabay
