Életmód

András ma bezárja a hegedűtokot: vége a mulatozásnak, kezdődik az adventi időszak

November 30-ikához megannyi mondás, jóslás, varázslat kapcsolódik.
Korábban a témában:

November névadója a népi kalendáriumban Szent András, november 30-a viszont csak az ő ünnepe: András napja.

Megzörgeti a kórót és a telet várja Szent András hava
Őszutónak és az enyészet havának is mondják novembert.

András  napja  az adventi időszak, illetve az egyházi évnek a kezdete, hiszen András körüli napokra esik advent első vasárnapja, a karácsonyi négyhetes előkészület kezdete, írja a Netfolk, ahol e nappal kapcsolatban a néphagyományok gazdag tárházáról olvashatunk.

November 30-ikához megannyi mondás, jóslás, varázslat kötődik, ezeket gyűjtöttük egy csokorba. Rögtön nyitásként adventhez kapcsolódóan az alábbit, hiszen hamarosan az elcsendesülés, a karácsonyi készülődés időszaka következik:

András ma bezárja a hegedűtokot, véget vet a  mulatozásnak.

Nézzük, mi minden kapcsolódik még András napjához!

András, a házassági varázslások mindentudója

  • Andrást termőnapként is emlegetik. Ezen a napon ültették a fákat, párosították a disznókat…
  • András éjszakáján az eladó lánynak meg kell rugdosni a malacól ajtaját. Ahányat röffent erre a disznó, a leány annyi év múlva ment férjhez.
  • András estéjén a leány kilenc galuskát főzött, tálalta az asztalra és kést, villát tett mellé. Aztán meztelenül kilencszer körülfutotta a házat úgy, hogy minden kör után benézett az ablakon. A kilencedik kör után ott látta leendő urát, amint vacsorázik.
  • András estéjén a leányok kendermagot szórtak, és közben ezt mondták:  András, neked kendermagot vetek… András, neked kendermagot vetek … Mondd meg nekem kihez megyek? Ezek után megálmodta az illető, hogyan fogják hívni a jövendőbelijét.
  • Kölcsén a  lányok kendermagot szórtak szét a szoba közepén, és azt mondták: András, neked kendermagot vetek. Adja Isten, hogy megtudjam, kivel nyűvöm fel? Ezután a magot egy férfigatyával elboronálták, s ha közben nem nevettek, akkor éjjel álmukban kendert nyűttek, és leendő férjüket megláthatták.
  • Másutt a kendermagvetés alkonyatkor történt.  Több  leány is összejött s , amikor besötétedett, kezükbe vették a kendermagot, kimentek az udvaron lévő favágó tőkéhez. Itt mindenki elszórta a kendermagot, miközben mondta: András, András, kendert vetek. Adja Isten, hogy megtudjam kivel nyüvöm fel. Amikor elszórták a magot, kezükbe vettek egy szennyes férfi gatyát, s azzal beboronálták. Ha többen voltak a lányok, mindenkinek kellett fogni a gatyát. Ha magvetés és boronálás ideje alatt nem kacagtak, éjjel álmukban a komoly leányok meglátták jövendőbelijüket.
  • Néhol a  lányok sóba tettek néhány vöröshagymát. Minden hagymának férfinevet adtak, s megjelölték, melyik hagyma melyik nevű. Olyan nevű lett a leány vőlegénye, amilyen a legkorábban nedvet eresztő hagyma neve volt.
  • András napját, ha megböjtölte a leány, reggel, délben és este csupán egy-egy szem búzát evett egy pohár vízzel leöblítve, álmában megjelent majdani férje.
  • András napján csaknem mindenütt böjtöltek a lányok, hogy megtudják, ki lesz a férjük. Rigmust is mondtak: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.
  • Zsobokon ezen a napon a lányok sok almát ettek. Ha közben olyant találtak, amiben kilenc mag volt, gondosan papírba göngyölték, este a fejük alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
  • A felsőmocsoládi lányok kartonpapírból csillagot vágtak ki, melynek sarkaira férfineveket írtak. Este lefekvéskor 77-szer megforgatták párnájukat. A forgatás alatt tilos volt nevetni, majd a csillag egyik ágát behunyt szemmel behajtották. Másnap megnézték, milyen név szerepelt alatta, s olyan nevű lesz a férje.
  • Másutt az eladó sorban lévő lány  sok-sok legény nevét felírta cédulákra, éjjel a feje alá tette. Ébredés után találomra kihúzott egy cédulát, az lett a férje, akinek a nevét olvasta.
  • András napján 7-féle fűből teát főzött a kíváncsi lány. A teát az ágya alá tette hűlni, de közben hétszer megforgatta. Amikor kihűlt, megitta, akivel álmodott, az lett a férje.
  • Tökölön a leányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket a lehulló szalma alá tartották. Úgy vélték, ha közben búzaszál is esett a köténybe, akkor gazdalegényt, ha rozs-szál, akkor zsellérlegényt kap férjnek.
  • Ugyanott más szokás is volt: a lányok rossz kanálban ólmot olvasztottak és egy régi kulcs fülén át a vízbe öntötték. A vízben meghűlt ólom, különféle figurákat mutatott, amiből leendő férjük mesterségére következtettek.

Andráshányás, farkasok, disznóvágás

  • András napján  farkas ellen  fokhagymát kentek az ajtókra, kapukra és homlokukra.
  • Régi időkben a házban lévő összes ollót eltették. Úgy hitték, hogy a farkas ekkor nem viszi el a juhokat, mert ezzel a technikával a farkas száját is összezárják.
  • Görög katolikus falvakban az András nevűeket úgy köszöntik, hogy ablakukra egy marék búzát szórnak. Ezt nevezik andráshányásnak.
  • A disznóvágások ideje is ekkor kezdődik, s karácsonyra már elkészül a füstölt hús. Sokfelé disznóölő Szent András néven emlegetik ezt a napot.

András, az időjós

  • A Maros-parti öregek kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt és leszúrták a földbe. Leültek és megvárták a napfelkeltét. Ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta a vesszőket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak.

Kiemelt kép: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.