Mozaik

Megzörgeti a kórót és a telet várja Szent András hava

Őszutónak és az enyészet havának is mondják novembert.

A novembert a meteorológia őszutóként említi, míg a régi székely-magyar naptárban az enyészet havának nevezik. Régi időkben a disznótor hava elnevezést használták novemberre, az egyházi naptárakban pedig Szent András havaként említik.

Közel a tél, tudd meg, ember, kórót zörget a november

– tartja egy régi naptárvers. Tény, hogy  november a téli időszak előhírnöke, az őszi hónapok közül a legködösebb, a legcsapadékosabb.

Szent András havában jeles ünnepek, névnapok követik sorban egymást. Advent előtt ez a hónap a néphagyományban a nagy lakomák, bálok és mulatságok időszaka.

November 1., Mindenszentek napja

Mindenkiért egy-egy gyertya égjen
Mindazokért, kiket nem láttunk már régen, akik velünk együtt ünnepelnek az égben.

Mindenszentek napja mindazon lelkek ünnepe, akikről  nagy számuk miatt külön-külön nem emlékezik meg a kalendárium. A naphoz gazdasági hagyományok is fűződnek.  Néhol e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat, másutt ekkor volt a legényvásár, azaz ekkor kötöttek a gazdák egyezséget a szolgálni menő legényekkel.

Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig

– tartja egy mondás.

November 2., Halottak napja

A Halottak napját a feljegyzések szerint 998 óta tartják. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének is nevezik.

Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben

– mondták a régi időkben.

November 11., Márton napja

A néphagyományban ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek, mert rendszerint ekkor esett le az első hó. A megfigyelés szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent.

Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán – azaz ha nem esik a hó – akkor kemény tél várható

– szól a legismertebb Márton napi időjóslás.

Ugyancsak Márton napi időjósló hiedelmek:

  • Ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál.
  • A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső.
  • Ha tisztán ment le a nap, kemény tél, ha homályba szentült, lágy tél lészen.
Milyen színű lovon jön ma közénk Márton?
A gasztronómiai örömöké november 11-e: a libalakomák és az újbor kóstolásának napja a mai.

A néphagyomány szerint Márton napon libát kell enni, mert aki nem teszi, az egész évben nélkülözni fog.

November 19., Erzsébet napja

Szent Erzsébet napja tél erejét szabja

– a mondás szerint.

Ha ezen a napon havazott, azt mondták eleink: Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját).

November 25., Katalin napja

Szent Katalint – akit kerékbe törtek – a kerékgyártók és a fuvarosok tartották védőszentjüknek, de patrónusa még a házasulni készülő leányoknak is. Mivel szépsége és okossága messze földön híres volt, így a tudósok és egyetemek védőszentje is Szent Katalin.

Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt. A  közismert időjóslás szerint:

Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.

Ha ekkor beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz,  de ez  érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor  karácsonykor fagy lesz. Másik mondás szerint, ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz.

November 30., András napja

András  napja az adventi időszaknak, illetve az egyházi évnek a kezdete. Az év legjelentősebb házasságjósló és varázsló napjának Andrást tartották.

Jósoltak is jóformán mindenből: ólomból, gombócból, disznóröffenésből, még a zsúpfedélből először a kötőbe pottyanó magból is.

Az András-napi hó vetésnek nem jó

– tartja egy mondás.

Kiemelt kép: Pixabay

Hajdanában-danában, nagyanyáink korában, régi szokások nyomában
Hagyományőrző november: a lakmározás, bálozás, disznótor Szent András havának csalogatója.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik